Kategóriák
Kívánságlista
Kosár
adrenalin-es-stressz

Cikkek

Adrenalin és stressz - mi a kapcsolat?

A stressz a legtöbbek számára ismerős jelenség. A testünkben végbemenő folyamattal viszont már kevesebben vannak tisztában. A hormonként is ismert adrenalint a mellékvese sejtjei termelik, és rendszerint a stresszes helyzetekre adott válaszként szabadul fel a szervezetben.

A stressz a legtöbbek számára ismerős jelenség. A testünkben végbemenő folyamattal viszont már kevesebben vannak tisztában. A hormonként is ismert adrenalint a mellékvese sejtjei termelik, és rendszerint a stresszes helyzetekre adott válaszként szabadul fel a szervezetben. Az anyaggal már a XVI. században is kísérleteztek, ám akkoriban még eredménytelenül, hiszen orálisan próbálták adagolni. Végül 1901-ben, Jokichi Takamine nevéhez köthető az a felfedezés, mely szerint a mellékvese hatóanyaga alkalmas a vérnyomás növelésére. Ekkor nevezték el adrenalinnak a hormont.

 

Hogyan szabadul fel az adrenalin?

 

Az amygdala az agy azon területe, mely az érzelmek feldolgozásában játszik fontos szerepet. Többek között a veszélyt is ez a rész érzékeli, és jelet küld a hipotalamuszba, ami tulajdonképpen az agy vezérlő központja. Ez kommunikál a mellékvesékkel is, melyek jelet kapnak arra, hogy kezdjenek el adrenalint felszabadítani és a vérbe juttatni. Mindennek a következtében a test reagál a stressz jelenlétére, s amint a veszélyesnek ítélt helyzet elmúlik, úgy a mellékvesék sem termelnek több adrenalint.

 

Mi történik az adrenalin jelenlétének hatására?

 

Mindannyian ismerjük azt a jelenséget, amikor a pulzusszám emelkedni kezd a feszült élethelyzetekben. Ez azért van, mert az adrenalin stimulálja a szívizom receptorait, ami a szív összehúzódását fokozza. Nem csupán ez a változás zajlik azonban ilyenkor a szervezetben.

 

A májat arra stimulálja az adrenalin, hogy a glikogént glükózzá bontsa, vagyis gyorsan adjon energiát a testnek, az izmoknak. A légzési kapacitás is megnő, ugyanis a légző rendszer izmai ellazulnak. Izzadni kezdünk és a bőr simaizmainak összehúzódása az un. libabőr kialakulásával is társulhat. Átmenetileg a fájdalmat is kevésbé érezzük, hiszen máshová figyel az agy. Nem ritka, hogy stresszes helyzetben megnő a fizikai erő, sőt, éberebbé válunk - reagálva a várható veszélyre.

 

„Harc vagy menekülés” – manapság is érvényes, csak kicsit másként

 

A kifejezés Walter Cannon nevéhez fűződik, aki a Harvard szakembere volt 1910-1940 között. A „harc vagy menekülés” nem jelent többet és kevesebbet, mint amit ténylegesen. A stresszhelyzetekre adott válaszként ugyanis az adrenalin fokozza a vérkeringést, segíti a glükóz felszabadulását, javítja a légzést. Minden körülményt ahhoz alakít, hogy reagálni tudjon a közelgő veszélyre. Az adrenalin jelenléte azonban nem feltétlenül csak pozitív hozadékkal jár. Sokan vannak, akik az ilyen helyzetekben inkább a menekülést választják. A feszültséget kerülő emberek tipikusan ilyennek számítanak, de a mai korban kifejezetten hátrányunkra is válhat az, ha az adrenalin jelen van a szervezetben, vagy akár a normálisnál gyakrabban, nagyobb mértékben teszi ezt.

 

A mai kor embere nem véletlenül küzd gyakran pszichoszomatikus megbetegedéssel. Az érzelmek generálta, szervezetben lezajló folyamatok akár állandósuló panaszokhoz, szapora szívveréshez, álmatlansághoz, fejfájáshoz vezethetnek. Szoros kapcsolatba hozható mindez akár a pánikbetegséggel, a generalizált szorongással is, melyek mind többeknél kerülnek diagnosztizálásra.

 

Problémák, stressz, aggódás - az adrenalin jelenléte gondot is okozhat!

 

Amikor valódi veszéllyel szembesül az ember, akkor az adrenalin betölti a szerepét és válaszreakciót indít a szervezetben. De mi a helyzet akkor, ha a mindennapjainkba beleivódott stresszről van szó? Valóban csak előnyünkre válhat a szervezet természetes reakciója, az adrenalin termelése? Az élet számos olyan szituációt hozhat, amikor a feszültség folyamatosan jelen van a mindennapokban, így a test egyfajta állandó készültségben áll. A szorongás, a túlzott aggodalom arra serkentik a szervezetet, hogy az adrenalin mellett például kortizolt termeljen, ami szintén stressz hormonként ismert.

 

Kontrollálható a stressz?

 

Vannak, akik a jógában, a meditációban, a légzésterápiában vagy például az intenzív testmozgásban hisznek, s így próbálják a stresszt feldolgozni. De valóban kontrollálható-e a szervezet adrenalin-kiválasztása? Az érintettek gyakran hiába próbálkoznak ezekkel a módszerekkel, és az egészséges életmód, a kiegyensúlyozottságra törekvés sem mindig hozza meg a kívánt eredményt. Ilyenkor érdemes szakembert felkeresni, aki a megfelelő - akár gyógyszeres - terápia segítségével igyekszik az egyensúlyi állapot megteremtésében segíteni. A szakorvos segíthet abban, hogy a tartós stresszhelyzet által kialakult, életminőséget rontó tüneteket a megfelelő terápiával csökkentse, és egy lassabb, nyugodtabb élettempót kialakítva javuljon az egészségi állapot.

 

A túl sok adrenalin sosem jó!

 

Az adrenalin jelenlétére adott testi válaszok gyakran nem válnak előnyünkre. Gondoljunk csak arra, hogy a folyamatos feszült állapot hamar kimeríti a szervezetet. Ilyenkor koncentrációs nehézségekre számíthatunk, nehezen megy az alvás, az állandó éberség és a várható veszély figyelése pedig ingerlékenységgel társulhat. Bár ritkán a mellékvese daganatával társulhat a probléma, de a legtöbbször az emberekkel szerzett rossz tapasztalatok, esetleg poszttraumás stressz zavar áll a háttérben. Az adrenalin felesleges jelenléte akár szervi megbetegedésekkel is együtt járhat, így magas vérnyomás, szívbetegségek alakulhatnak ki, de akár étkezési zavarok is kísérhetik a helyzetet. Innentől pedig egy ördögi körbe kerülhet az érintett, hiszen a súlyfelesleg kialakulása további egészségügyi kockázatokat hordoz magában.

 

Adrenalin az orvostudományban

 

Az adrenalint az orvostudomány is használja, például helyi érzéstelenítéskor adalékanyagként, hiszen ezzel növelhető az érzéstelenítés időtartama és a vérzés kockázata is csökkenthető. A súlyos allergiás reakciókban az azonnali adrenalin injekció beadása akár életet is menthet. Az újraélesztéskor alkalmazott adrenalinnak ugyan az életét is köszönheti a beteg, de mivel nagy dózisról van szó, ezért időseknél, szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdőknél akár fokozott figyelemmel kell eljárni.

 

Alapvetően az adrenalin hasznos segítőtárs azokban a helyzetekben, amikor meg kell állni a helyünket, viszont, ha a mennyisége túl sok, illetve állandóan magas szinten van a szervezetben, akkor bizony akár orvosi segítséget igénylő állapotok is kialakulhatnak. Forduljon orvoshoz, ha úgy érzi, segítségre van szüksége!

 

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https://hu.koshachek.com/articles/adrenalin-es-szerepe-a-testben.html

Kategóriák
Kívánságlista
Belépés
Kosár