Déjà vu, avagy tényleg megtörtént már egyszer?

Előfordult már Veled, hogy úgy érezted, megtörtént már egy esemény korábban, átélted már ugyanezt máskor? A déjà vu néven ismert jelenséggel kapcsolatban összeesküvés-elméletek, fizikai magyarázatot kereső tanulmányok, vagy egyszerűen az emberi test működését fókuszba helyező álláspontok egyaránt megtalálhatóak a magyarázatok között. Maga a francia kifejezés is azt jelenti, „már láttam”. Milyen magyarázat áll a téma mögött? Hogyan közelítik meg a szakemberek a kétségkívül izgalmas témát? Sci-fi filmekbe illő okokról van szó, vagy egészen egyszerűen a kémia játékáról?

 

A déjà vu kifejezést először Émile Boirac könyvében, A pszichikai tudományok jövője című alkotásban olvashattuk. Szerinte arról van szó, hogy az egyik szemből érkező kép néhány ezredmásodperccel korábban éri el az agyat, mint a másikból, így egyfajta „már látott” eseményként fogjuk fel az aktuális történéseket. Chris Moulin brit kutató inkább úgy véli, hogy az emlékezési folyamat pillanatnyi zavarával hozható összefüggésbe a különös érzés.

 

Akira O’Connor úgy vélte, hogy a sajátos érzés esetében az agy ellenőrzi saját memóriáját. A déjà vu esetében az agy igyekszik megoldani azt a konfliktust, mely szerint már találkozott egy ugyanolyan információval. Freud viszont egészen új szegmensből közelített a témához, és egyfajta személyes visszaemlékezésként definiálta a témát.

 

A Findler-féle elméletek 1989-ből

 

A déjà vu témakörét sajátos részletességgel járta körbe Findler, aki 4 csoportba osztotta a köré épített elméleteket. Az első szerint a mágikus folyamatokkal hozható összefüggésbe a „már megéltem”- érzésvilág. Ezek ma is kedvelt elméletek, ugyanis a telepátia, a reinkarnáció témáját állítják középpontjukba. Az ezoterikus gondolkodás hívei szívesen gondolnak a déjà vu-re úgy, mint az előző életben megtapasztaltakra, melyeket jelenkori életünkben élünk újra, a korábbiakat előnyünkre fordítva.

 

Findler arról is gondolkodott, hogy talán csak egyfajta előhívás-fókuszú történésről van szó. A mindennapokban egy sornyi információ ér bennünket, és vannak, melyeket csak valahol a tudat alatt raktározzuk el. A déjà vu esetében ezek az emlékképek villannak be, s ezért tűnnek bizonyos helyek, történések, érzések ismerősnek. Hasonlóképpen népszerű volt a 19-20. században az un. kettős pálya elmélet, ami leginkább a korábban elterjedt, látással összefüggő felfogáshoz mérhető. Arról van szó ugyanis, hogy a különféle idegpályákon érkező jelek nem egyszerre jutnak el az agyba, mely így kettős, másolt információként fogja fel azt, vagyis ismételten éli meg az eseményeket. A negyedik csoport elmélete szerint a déjà vu érzés csupán egy egyszerű hétköznapi emlékezeti hiba.

 

Tudomány és gyakorlat

 

A tudomány hosszú évtizedeken keresztül próbált magyarázatot találni arra a jelenségre, amit a népesség közel 96%-a már átélt, megtapasztalt. A dolog nehézsége abban rejlik, hogy míg egy tényleges betegség tünetei megfigyelhetőek laboratóriumi körülmények között, addig a déjà vu nem váltható ki egyik pillanatról a másikra. Az vagy jön, vagy nem.

 

Párhuzamos világok és előző életek

 

Még csak ezoterikus gondolkodásmód sem szükséges ahhoz, hogy igen vonzóak legyenek azok az elképzelések, melyek manapság gyakran napvilágot látnak. Vannak, akik párhuzamos világok jelenlétében hisznek, mások az előző életekkel magyarázzák, miért ismerősek bizonyos helyzetek, emberek, hogyan lehet, hogy egyes pillanatokat már megéltként ismerünk fel.

 

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https://agyserkento.hu/blog/deja-vu-vajon-mi-all-az-ezt-mar-lattam-erzes-mogott