Hogyan állítható helyre a szervezet sav-bázis egyensúlya?

Ha a jó közérzetről és az általános egészségi állapot megőrzéséről van szó, akkor inkább jut eszébe az embernek a táplálkozás és a testmozgás, mintsem a sav-bázis egyensúly. Tény pedig, hogy ez utóbbi kiemelt szerepet tölt be az anyagcsere működésében, az energikusságban, vagy éppen a testsúly alakulásában.

 

Szervezetünk egy olyan komplex rendszer, amelyben, optimális esetben minden összehangoltan működik. Akár egy ökoszisztémaként is felfogható a dolog, hiszen minden hormon és enzim saját feladattal van ellátva, s természetesen összefüggésben vannak mindezek a testi funkciókkal.

 

Törekedj az egyensúlyra!

 

Nem csupán a pszichés működés kapcsán igaz ez, hanem például az anyagcserét illetően is. Számos tényező függvénye, hogy miként funkcionál az anyagcserénk. Az életmód, az elfogyasztott alapanyagok minősége, a fizikai aktivitás, de például általános egészségi állapotunk is befolyásolja azt.

 

A szervezetnek egyaránt szüksége van fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra. Az viszont már egyéni döntés függvénye, hogy ezeket milyen alapanyagokból visszük be. A kizárólag növényi alapokon nyugvó étkezést követők is táplálkozhatnak egészségesen. Arra viszont mindig figyelmet kell fordítani, hogy mindhárom makrotápanyagból elegendő jusson a szervezetbe.

 

Emésztőrendszer és sav-bázis egyensúly

 

Ha visszaemlékezünk gyermekkori kémia tanulmányainkra, akkor a sav és lúg kifejezések valószínűleg nem csengenek ismeretlenül. Mindez az emésztéssel összefüggésben is kiemelt szerephez jut, hiszen ideális közeg szükséges az emésztés optimális végbemeneteléhez. Ha nincs meg az egyensúly, akkor az emésztés is megváltozik, bizonyos anyagcsere-termékek mennyisége és minősége átalakul, ez pedig a szervek működésére is hatással van.

 

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a sav-bázis egyensúllyal valami nincs rendben, pedig a szervezet többféle módon is utalhat erre. A fáradékonyság, a rossz közérzet, a hiánybetegségek vagy például a sokak által ismert puffadás mindenképpen elgondolkodtatnak.

 

Mi a baj az elsavasodott szervezettel?

 

A savakról eshet szó környezetünket illetően, a savas eső által a szobrokra, a talajra, a természetre kifejtett hatáson keresztül. A fizikai megerőltetés, az intenzív edzés következtében az emberi szövetekben tejsav gyűlik össze, ami a jellegzetes húzó fájdalmat okozza. Nyilvánvaló tehát, hogy a savas környezet nem tesz jót az emberi egészségnek.

 

Az állati fehérjék, a cukor és a cukrozott élelmiszerek mellett a szénsavas italok fogyasztása is savasodáshoz vezethet. Mint a legtöbb civilizációs megbetegedés esetében, így a sav-bázis egyensúly felborulásakor is lényeges kiváltó tényező a stressz. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a feszültség gyakran nem kiküszöbölhető, és akár napi rendszerességgel jelen van életünkben. Az viszont már az egyéni döntés kérdése, hogy milyen módszert választasz annak ellensúlyozására, feldolgozására.

 

Fokozd a testmozgás gyakoriságát!

 

Az emberi szervezet nem arra lett kitalálva, hogy folyamatosan ülőmunkát végezzünk. Még csak évezredekkel ezelőttre sem kell visszamennünk ahhoz, hogy lássuk, sokkal több testmozgásra lenne szükségünk. A mai kor embere a szellemi munka után sem mindig a fizikai aktivitást választja. Ennek nem csak az elhízás lehet a következménye, hanem bizony az említett sav-bázis egyensúly felborulása. Az edzéssel és a vele járó izzadással ugyanis méreganyagokból, savaktól szabadulhatna meg a szervezet. A mozgás erősíti a szív- és érrendszer megfelelő működését, hozzájárul a tüdő és a csontok védelméhez, de az emésztőrendszert is aktivizálja.

 

Stressz és túlhajszoltság

 

Nem ritka, hogy reggeltől estig rohanással telik a napunk. Ehhez a rendszertelenséghez még hozzájön a stressz, aminek negatív hatásait gyakran éppen gyomrunkban érezzük. A feszültség sokszor éppen abból ered, hogy folyamatos időhiánnyal küzdünk. Úgy érezzük, nem tudunk eleget tenni a felénk támasztott elvárásoknak, a határidők csak úgy elfutnak mellettünk és tulajdonképpen soha nem érjük utol magunkat. Mindebből az következik, hogy azokra a tevékenységekre, melyekre valóban szükségünk lenne, szinte alig jut idő. A stressz-hormonok kiválasztása tulajdonképpen olyan jelzést ad az emésztőrendszernek, hogy most az emésztésnél sokkal fontosabb területekre kell fókuszálni. Nem véletlen tehát, hogy az emésztés lelassul, ez pedig elhízáshoz, puffadáshoz, emésztőszervi megbetegedésekhez vezethet.

 

Folyadékfogyasztással az elsavasodás ellen

 

Az életmódváltás részeként érdemes a folyadék formájában bevitt alapanyagokat is átalakítani. A friss zöldséglevek a bennük megtalálható vitaminok és ásványi anyagok kapcsán érdemelnek figyelmet, melyek ilyen formában kitűnően képesek hasznosulni. Az elsavasodással gyakran együtt járó súlyfeleslegtől is sikerülhet ilyen módon könnyebben megszabadulnod. A zeller, az uborka, a zöld színű saláták és a spenót kitűnő választásnak bizonyulnak. Hasonlóképp hasznos a citromos víz fogyasztása is. Rendszeres ivásával búcsút mondhatsz a puffadásnak, tisztíthatod májadat, és persze a szervezet C-vitamin szükségletét is kielégítheted.

 

S hogy mi a helyzet a gyógynövényekkel? A gyógyteák mindig tuti befutónak számítanak, ám érdemes azok helyes társítását is fókuszba állítani. A zöld tea magas antioxidáns tartalma mellett élénkítő jellege miatt is népszerű. A pitypang tea segíti a méreganyagok eltávolítását, de a gyomor egészségét is előmozdítja. A ginseng tea szintén élénkít, és a szívbetegek, valamint a cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják. Ne feledkezz meg a bőséges vízbevitelről sem, hiszen alapvetően ez az a folyadék, amire a szervezetnek nagy szüksége van. Legalább naponta 2,5 liter elfogyasztásáról javasolt gondoskodni, de a testsúly és a hőmérséklet függvényében ennél többre is szükség lehet.

 

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https://vitalitasportal.com/savbazis-egyensuly/sav-bazis-egyensuly-egeszen-az-alapoktol/