Műtéti altatás: mi történik ilyenkor az emberi szervezetben?

A modern orvostudomány egyik hatalmas áttörése volt az altatás folyamatának kifejlesztése. Sokak számára egyfajta misztikus dolognak számít az anesztézia, hiszen ha még nem estünk át műtéten, akkor nagyon nehéz elképzelni, mit érezhet - vagyis pontosabban mit nem érezhet- a páciens. Emery Brown, az altatás agyi mechanizmusának szakértője azzal szokta hallgatói számára demonstrálni a folyamat sebességét, hogy az altatás előtti, 100-tól történő visszaszámolás során a 90 alá csak nagyon kevesen jutnak. De mi is történik pontosan az emberi szervezetben az általános érzéstelenítés soráén? Milyen elvárásoknak kell megfelelnie az anesztéziának? Hogyan zajlik a folyamat? Cikkünkben ilyen izgalmas kérdésekre keressük a válaszokat.

 

A műtéti altatás során nem csupán a fájdalom érzésének kikapcsolása a cél, hanem az emlékképek megőrzésének kiküszöbölése is. A mozgásképtelenség szintén kiemelt jelentőséggel bír, hiszen egy műtét során ez nélkülözhetetlen. Ugyanakkor a fő élettani paramétereknek stabilnak kell maradniuk, így a pulzusnak, a légzésnek, a testhőmérsékletnek és a keringésnek megfelelően kell működniük az életben maradáshoz. Alapvetően elmondható tehát, hogy ez egy kifejezetten kényes egyensúlyi állapot, amelyet azonban a korszerű készítményeknek és tudásnak köszönhetően a szakemberek szinte rutinszerűen hoznak létre.

 

Kikapcsolható az agy?

 

Ugyan az altatáson átesettek azt tapasztalhatják, hogy szinte kikapcsolt az agyuk, de ez tulajdonképpen nem így van. Tény ugyan, hogy az altatásban levő ember EEG-mintázata a kómába esett pácienseké hasonló, de korántsem erről van szó az általános érzéstelenítéskor. Az anesztézia során nem is alvásról van szó, hiszen nem lehet csak úgy felébreszteni a pácienst, mintha aludna. A lényeg tehát az általános érzéstelenítés során az, hogy a beteg egyéni adottságaihoz, meglévő betegségeihez mérten sikerüljön az optimális mennyiségű készítményeket adagolni, méghozzá úgy, hogy a páciens biztonsággal „felébreszthető” is legyen a beavatkozást követően.

 

Komoly felkészülést igényel!

 

Nem véletlen, hogy a műtétet megelőzően többféle vizsgálaton is részt kell vennie az érintettnek. A légzőszervi- és laboratóriumi vizsgálatok mellett az általános fizikai állapot felmérése és az EKG is nélkülözhetetlen. Minden olyan tényezőről tudnia kell az aneszteziológusnak, amely az altatásra hatással lehet. Egyénre szabottan kerülnek beállításra az altatás paraméterei. Mivel a szorongás nem ritka a páciensek körében, így a szakember feladata az is, hogy a megfelelő tájékoztatással oldja ezt a feszültséget.

 

Hogyan történik az altatás?

 

Az általános anesztézia során a beteg öntudatlan állapotba kerül. Ezt a szakember altatószerek és fájdalomcsillapítók adagolásával éri el. A vénán keresztül adott anyagok vagy a maszkon keresztül bejuttatottak kínálnak erre lehetőséget. Bár altatásnak nevezzük a folyamatot, de ilyenkor tulajdonképpen a beteg nem alszik, hanem elveszíti a tudatát, de csakis átmenetileg és visszahozhatóan. Folyamatosan monitorozzák a páciens egészségügyi értékeit, így a vér oxigéntelítettségét, a vérnyomást, az izomtónust és persze a szívműködést. Érdemes tudni, hogy az altatás során az izmokat „elgyengítik”, és egyúttal a légző izmok munkáját gépi lélegeztetéssel segítik.

 

Nem mindig szükséges általános altatás

 

Az érzéstelenítés nem csupán a tudat időszakos kikapcsolásával lehetséges, hanem helyi érzéstelenítéssel is. Ennek köszönhetően a tudat megőrizhető a beavatkozás során, vagy enyhe bódításra kerül sor. A legfontosabb, hogy fájdalom nem érezhető, hiszen a szakember a helyi érzéstelenítőt az érintett területet ellátó idegközpont közelébe adja be. Tipikusan ilyen a gerincközeli-érzéstelenítés is, amely például császármetszés esetében kerül fókuszba. A regionális érzéstelenítés sokszor praktikusabb, és nem is teszi ki a beteget akkora megterhelésnek, mint az általános érzéstelenítés.

 

Milyen területek jelenthetnek rizikótényezőt a műtétek során?

 

Természetes, hogy mindenki a legnagyobb nyugalommal szeretne a műtőasztalra feküdni. Ennek érdekében a szakemberek minden tényezőt megvizsgálnak, melyek hatással lehetnek az anesztézia folyamatára. Tipikusan ilyennek számít a magas vérnyomás, a cukorbetegség, bármilyen légzőszervi probléma, de az elhízás, vagy az előrehaladott életkor is kockázatot hordoz magában.

 

Mi történik az altatást követően?

 

A beavatkozás jellegéből adódóan a páciens megfigyelés alá kerül. Az úgynevezett ébredő szoba, de akár intenzív terápiás osztály is szolgálhat ennek helyszínéül. Ez utóbbira rendszerint akkor van szükség, ha a műtét nagyobb megterhelést jelentett a szervezet számára. A folyamatos monitorozásnak köszönhetően a szakemberek azonnal látják, ha bármilyen funkciózavar fordul elő, és így be is tudnak avatkozni.

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/sebeszet/19991/mennyire-veszelyes-az-altatas