A fájdalom élettani hatásai, avagy minden, amit a fájdalomérzetről tudni érdemes

Mindannyian ismerjük, ám szerencsére legtöbbször elegendőnek bizonyul egy megfelelő, recept nélkül is elérhető készítmény alkalmazása. Nem ritka azonban, hogy a fájdalom az egész életminőséget jelentősen rontó folyamatként ismert. Hippokratész a fájdalmat az „élet házőrző kutyájának” tartotta. Joggal, ugyanis a fájdalomérzet mindig felhívja a figyelmet arra, hogy valami nem működik rendesen a szervezetben.

 

Mikor beszélhetünk fájdalomról?

 

Az International Association for the Study of Pain (IASP) 1994-es megfogalmazása szerint a fájdalom egy kellemetlen fizikai és emocionális élmény, ami aktuális vagy potenciális szöveti károsodás következménye. A külvilágból érkező hatások kapcsán un. szomatikus fájdalom alakul ki. Ha a szervekből indul ki a fájdalom, akkor azt a visceralis fájdalom elnevezéssel illetjük. Ilyenkor gyulladásos folyamatok, a keringés elégtelensége, vagy toxinok jelenléte okozza a panaszokat. Az akut fájdalom mindig hirtelen érkezik, míg a krónikus fájdalmak már az egészségkárosodással összefüggő, rendszeresen jelen levő probléma.

 

Mitől függ a fájdalom mértéke, erőssége, elviselhetősége?

 

A fájdalom igen széles skálán mozog, és objektív, valamint szubjektív tényezők egyaránt befolyásolják annak mértékét. Ezért is van az, hogy ami valakinek meg sem kottyan, attól mások erőteljesen szenvednek. A gyermekek és az idősek rendszerint egészen másként reagálnak a fájdalomra. Az erről kialakított kulturális és személyes ismeretek szintén lényegesek. Természetesen nem mehetünk el a dolog pszichológiai háttere mellett sem. A fájdalomtól való félelem jelentősen növelheti a fájdalomérzetet, mint ahogyan a szorongás, a fáradtság is intenzívebb érzésekkel társulhat.

 

Az egészségügyi problémákkal kapcsolatban korábban megszerzett élmények, megélt tapasztalatok szintén nagymértékben befolyásolják azt, hogy a fájdalomérzés milyen pszichés-mentális folyamatokkal társul az egyén esetében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha az érintett kevésbé fókuszál a fájdalomra, akkor kevésbé intenzíven éli azt meg.

 

Heveny vagy krónikus fájdalom?

 

Az akut fájdalomként is ismert heveny típus hirtelen jelentkezik, és valamilyen sérüléssel hozható összefüggésbe. E tekintetben hasznosnak is nevezhetjük, hiszen felhívja a figyelmet arra, hogy azonnali beavatkozásra, segítségre van szükség, hiszen veszélyben van a szervezet épsége. A pulzusszám és a légzésszám egyaránt emelkedni szokott ilyenkor, de a vérnyomás is magasabb lesz. A páciensek gyakran verejtékeznek, kitágul a pupillájuk, és egyfajta nyugtalanság lesz úrrá rajtuk.

 

Ezzel szemben a krónikus fájdalom megelőző jellegét elveszítette, és rendszeresen, vagy időről-időre visszatérően nehezíti meg a mindennapokat. A mozgásszervi és a daganatos megbetegedések gyakran járnak együtt krónikus fájdalmakkal. Leginkább a 3-6 hónapnál tovább jelenlevő fájdalom esetében beszélhetünk krónikus típusról. Nem ritka, hogy gyógyszerszedés, vagy valamilyen fájdalomcsillapító készítmény, krém alkalmazása szükséges az életminőség javításának érdekében.

 

Hogyan hat a fájdalom a szervezetre?

 

A fájdalom az érintett területen túl az egész szervezetre hatással van. A légzés aktivitása csökken, gyakran a sérült nem képes mélyet sóhajtani, kialakulhat váladék a légzőszervekben, aminek hatására felgyorsul a légzés, ez pedig hipoxémiához vezethez.

 

A szív- és érrendszerre szintén hatással van a fájdalomérzet. Emelkedhet a vérnyomás, nő a szív frekvenciája, erősebb igénybevételnek van kitéve a szív. Sajnos a szívizom oxigén fogyasztásával együtt az infarktus és a trombózis kockázata megnő. A fájdalomtól hányinger, hányás jelentkezhet, emelkedik a vércukorszint, valamint olyan hormonok árasztják el a vérkeringést, mint például a kortizol, az ADH, vagy a glukagon.

 

Milyen pszichés hatásokkal jár a fájdalom?

 

Néha elég egy kis fejfájás ahhoz, hogy elviselhetetlennek érezzünk minden külső zajt. A másokkal való kommunikáció is másként történik ilyenkor. A fájdalom hajlamossá tesz a türelmetlenségre, a düh és az agresszió megnyilatkozásaira. A probléma befelé figyelést tesz szükségessé az egyén részéről, ez pedig kizárja, hogy az egyébként optimális figyelemmel legyünk a külvilág és mások irányába. Nem véletlen, hogy a krónikus fájdalmakkal küzdők gyakran nehezen megérthetők a családtagok, ismerősök részéről. A látványos sérüléssel járó fájdalom iránt inkább vagyunk hajlamosak toleránsan viselkedni, holott a krónikussá váló mozgásszervi panaszok is folyamatosan befolyásolja az érintett életminőségét és így személyiségét is.

 

Óvatosan a gyógyszerekkel!

 

A fejfájással küzdőktől kezdve a műtéten átesett páciensekig sokan vannak, akik akár rendszeresen fájdalomcsillapítót szednek. A rászokás kockázata miatt azonban érdemes szakemberrel konzultálni, aki esetleg hatékonyabb, más jellegű segítséget tud kínálni az érintettek számára.

 

Fontos megkülönböztetni az életminőséget jelentősen rontó fájdalmat attól, ami például frontok esetében jelentkezik. Ez utóbbit nem lebecsülve érdemes hangsúlyozni, hogy ha tudja az egyén, mindössze néhány napig tart majd a fájdalom, az egészen más, mint együtt élni egyfajta krónikus állapottal.

 

A mozgásszervi fájdalmaknál a gyógytorna is egyfajta opciót kínálhat, mint ahogyan a rendszeres mozgás szintén segíthet a terhelhetőség növelésében, és az ízületek közelében levő izmok megerősítésében.

 

Bár a fájdalomra hajlamosak vagyunk életünk megkeserítőjeként gondolni, de valahol megéri hálásnak is lenni a szervezet effajta jelzőmechanizmusáért. A fájdalom felhívja a figyelmet arra, hogy valami nem működik optimálisan. Ennek köszönhetjük, hogy sérüléseinket nem hagyjuk figyelmen kívül, vagy például az ízületi fájdalmak apropóján életmódváltásba kezdünk, és megszabadulunk a felesleges kilóktól.

 

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https://tankorterem.wordpress.com/2018/11/08/a-fajdalom-elettani-alapjai/