Ami az agyunkat illeti, a tudomány szerint az agyunk lényegében más ütemben öregszik, mint a kronológiai éveink. Az egészségi állapotodtól, életmódodtól és személyiségedtől függően sokkal fiatalabb vagy idősebb lehetsz agyi éveidben, mint gondolnád. Megtudhatod, hogy az agyad friss és életerős - vagy másodpercről másodpercre öregszik… Figyelj a jeleket, és fordítsd vissza, vagy lassítsd le a folyamatot, hogy egészséges módon, megőrizd elméd élességét.
A, 3 jele annak, hogy az agyad fiatal marad
Fiatalabbnak érzed magad, mint amilyen vagy
A biológiai életkoroddal ellentétben az életkorodat "szubjektív életkornak" nevezik. És ha a szubjektív életkorod fiatalabb, mint a Földön ténylegesen eltöltött éveid száma, az jó dolog! A dél-koreai Yonsei Egyetem tanulmánya szerint azok az emberek, akik fiatalabbnak érzik magukat a koruknál, az évek múlásával kevesebb jelét mutatják az agy fizikai öregedésének - más szóval, a fiatalos szubjektív életkor valóban pozitív hatással lehet az agy működésének mechanizmusára és arra, hogy milyen gyorsan öregszik szerkezetileg. Az egyik elmélet szerint minél fiatalosabbnak gondoljuk magunkat, annál aktívabbak vagyunk fizikailag és szellemileg, ami bizonyítottan kiválóan hat az agy egészségére.
Legalább két nyelven beszélsz
Kanadai és spanyol kutatók arról számoltak be, hogy a kétnyelvű embereknek központosítottabb és specializáltabb idegi kapcsolataik vannak, mivel a két nyelven beszélve az agy hatékonyabban "szelektálja" az információkat, és ez energiát takarít meg az agynak, ami segít fiatalon tartani azt. Emellett a kétnyelvű emberek nem használják annyit az agyuk frontális régióit, mint azok, akik csak egy nyelvet beszélnek. Lényegében nem „kopik” annyira az agyuk, és így kevésbé válik valószínűvé a kognitív öregedés és a demencia kialakulása.
A pillanatnak élsz
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tanulmánya szerint a jelenben maradást segítő mindfulness-gyakorlatok segíthetnek megőrizni az agy szürkeállományát, ami elengedhetetlen a jó memóriához. A meditáció ideális; lehetséges, hogy amikor meditálsz, fizikailag is megőrzöd az agyad szürkeállományát azáltal, hogy csökkented a stresszt, ami az immunrendszer károsításával árthat az agyadnak. A tanulmány szerint meditáció serkentheti a dendritikus arborizációt, ahol a neuronok új szinapszisokat hoznak létre, segítve a sejtek közötti kommunikációt, és ez növeli a szürkeállományt.
B, 4 jele annak, hogy az agyad gyorsított ütemben öregszik
Cinikus ember vagy
Finn kutatók megállapították: a nagyon cinikus idős embereknél nemcsak a kognitív hanyatlás aránya magasabb, de hajlamosak fiatalabb korban meghalni is. Miért? A negatív stressz lehet a bűnös; tudjuk például, hogy a kortizol, a stresszhormon nagyon egészségtelenül hat az agyra, és megakadályozza, hogy tisztán gondolkodjunk. Ha a világnézeted hajlamos a cinizmusra, próbálj meg aktívan változtatni a gondolkodásmódodon.
A figyelmed sokszor elvándorol
Mindannyian tudjuk, milyen nehéz koncentrálni, amikor izgatottak vagy idegesek vagyunk. Ha azonban stressz alatt tartósan nagyon-nagyon nehéznek találod a koncentrálást, érdemes beszélned az orvossal. Az USC kutatócsoportja megállapítása szerint, a rebbenékeny figyelem azaz a figyelem-elterelhetőség a kognitív öregedés jele. Már 30 éves korban is megjelenhet az agyban, és az esetleges Alzheimer-kór egyik jele lehet. Aki stresszhelyzetben hajlamos a fókuszálással kapcsolatos nehézségekre, nála a kognitív tesztek segíthetnek kideríteni, hogy van-e hajlam a kognitív hanyatlásra.
A barátaid szerint elfelejtesz dolgokat
Ha a barátaid megemlítik, hogy a viselkedésed megváltozott, vedd komolyan a visszajelzésüket. "Azok a betegek, akiknek memóriaproblémájuk van, általában ezt nem ismerik fel." - mondja Dr. Thomas R. Vidic, az Amerikai Neurológiai Akadémia tagja. "Meg vannak győződve arról, hogy nincs semmi bajuk.” Fontos odafigyelnünk, hogy mit mondanak a barátaink és a családunk. Ha azt vették észre, hogy memóriaproblémánk lehet, itt az ideje, hogy szakember véleményét kikérjük.
Napközben fáradt vagy
Ez az egyik legfontosabb jel, amelyet több tanulmányban is megfigyeltek. A nappali álmosság nemcsak azt jelenti, hogy az agyad nem kapja meg a megfelelő regeneráló "tisztító" pihenést, amire éjszaka szüksége van, hanem közvetlen fizikai agyi változásokat is okozhat, amelyek az öregedéshez kötődnek. "Az alvás az agy egyik legfontosabb védelmezője" - mondja Dr. Neil Graff-Radford, a floridai Mayo Klinika neurológus professzora. "A kutatások kimutatták, hogy az alvási apnoe kisebbé teheti a hippokampuszt (amely az agynak a tanulással és a memóriával kapcsolatos kulcsfontosságú része), mert oxigénhiányt okoz, ami károsíthatja az agyat.
Írta: Balla Réka gyógyszertári szakasszisztens, okleveles rekreációs szakember
Forrás: prevention.com