A hasi zsír veszélye

A karcsúság és az egészség közé gyakran egyenlőségjelet tesznek. De a karcsú embereknek is lehetnek problémáik a zsíranyagcseréjükkel. Még a karcsú embereknél is megnőhet a kockázata olyan betegségek kialakulására, amelyek valójában az elhízáshoz kapcsolódnak. Ezek az emberek normális testsúlyúak, haskörfogatuk gyakran a normál tartományon belül van, vagy csak enyhén megnövekedett, és a testtömegindexük is rendben van. A zsíranyagcsere azonban így is zavart szenvedhet. A szív- és érrendszeri betegségek, például a stroke, a szívinfarktus vagy a cukorbetegség kockázata ekkor ugyanolyan magas, mint a klasszikusan elhízott embereknél.

A megnövekedett kockázat

Sok karcsú ember azt hiszi, hogy biztonságban van, és talán ritkábban megy orvoshoz. A szakemberek azonban azt javasolják, hogy mindenki rendszeresen járjon egészségügyi szűrésekre, hogy bizonyos egészségügyi értékeket ellenőriztessen. A legfontosabb paraméterek, amelyekből kiderül, hogy anyagcsere szempontjából egészségtelenül kövérek vagyunk-e, a következők: emelkedett vércukorszint, magas vérnyomás, alacsony HDL-koleszterinszint és magas trigliceridszint (olyan vérzsírok, amelyek az érelmeszesedés kockázatát jelzik).

Ha két érték feltűnő, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata megnő

A magas LDL-koleszterinszint szintén ilyen fokozott kockázatot jelez, de mivel az életmód javításával kevésbé befolyásolható, ezért külön vizsgáljuk. Egyébként klinikai vizsgálatok során kimutatták, hogy a 30-38 kg/m2 BMI-vel rendelkező túlsúlyos emberek akár 30 százalékának nincsenek kóros értékei. Ezeket az embereket kövérnek és egészségesnek nevezik. Náluk kisebb a kockázata az inzulinrezisztencia és később a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szívinfarktus kialakulásának.

A hasi zsír, kockázati tényezőnek számít

Vannak emberek, akik nem úgy néznek ki, mint akik veszélyes hasi zsírt hordoznak magukban. Nekik a derékkörfogatuk általában még a normál tartományon belül van. Ezek gyakran olyan emberek, akiknek különösen vékonyak a lábai és a karjai, és kevés az izomzatuk. Nincs feltűnően nagy hasuk, de ennek ellenére a has mélyén kóros zsírszövet van. Ez a zsigeri zsír számos fontos szervet vesz körül, és rossz hatással van az egészségre. A testtömegindex, amelyet évtizedek óta az elhízás paramétereként állapítottak meg, egyáltalán nem mond semmit arról, hogy az emberben milyen arányban van a testzsír.

Karcsú emberként van rejtett zsírpárnája

A feltűnő értékek az orvosnál lehetővé teszik a következtetések levonását. Ha például a koleszterinszintje és az éhgyomri cukorszintje emelkedett, az riasztó jel arra, hogy a mája zsíros lehet. Ezért javasolják a szakemberek, hogy ha a négy kulcsparaméter közül kettőnél vagy többnél eltérés van, a háziorvos végezze el a máj ultrahangos vizsgálatát. A belső zsírlerakódások kimutatására szolgáló mágneses rezonanciás képalkotás túl drága módszer, és nem hasznos. A megnövekedett derék-csípő arány (a derékkörfogat osztva a csípőkörfogattal, kritikus érték férfiaknál ≥0,9, nőknél ≥0,85) szintén fokozott rejtett hasi zsírtömegre utal.

Milyen szerepet játszik az életkor?

A zsír eloszlása az élet során változik. A fiatalok a táplálékból származó energiát a bőr alatti zsírszövetben tárolják. Ez gyakran védőzsír, amely általában a has alatt, a csípőn, a fenéken és a lábakon található. A nők számára például ezek a tartalékok fontosak a terhesség alatt vagy a szülés után, amikor a szoptatáshoz energiára van szükségük. Ahogy öregszünk, a nőknél csökken az ösztrogén, a férfiaknál pedig a tesztoszteron. Ez a hormonális változás a bőr alatti zsírraktárak sorvadását okozza. Ha azonban az emberek ugyanannyi kalóriát esznek, az elfogyasztott energiának más helyet kell találnia. A zsír ilyenkor felhalmozódik a gyomorban, és gyakran olyan szervekbe kerül, mint a máj vagy a hasnyálmirigy.

Veszélyes ez a folyamat

Evolúciós szempontból valójában van értelme. A fiataloknak hosszú távú raktározásra van szükségük az alsótestben, sokat mozognak, és energiára van szükségük. Idős korban ez a zsírraktár már nem olyan fontos. Az idősebb emberek számára a gyors energia fontos, annak a vérbe kell kerülnie. Az agy sóvárog a cukor után. Veszélyessé válik, ha többet eszünk, mint amennyire a szervezetünknek energiaszükséglete van. Amikor idősebbek vagyunk, már nincs szükségünk ugyanazokra az adagokra, mint a fiataloknak. Sokan azonban továbbra is ugyanannyit esznek, mint korábban.

Az életmódváltás segíthet

A jó hír az, hogy a zsír- és anyagcserezavarok életmódváltással kordában tarthatók. Több sporttal és helyes táplálkozással pozitívan befolyásolhatja az értékeket: egyen kevesebbet és egészségesebben, sok zöldséggel, egészséges olajokkal, de kevés cukorral és alig erősen feldolgozott élelmiszerekkel. A gyógyszeres kezelés segíthet, de gyakran nem szükséges. Az értékeket gyakran egyszerűen az étrend megváltoztatásával lehet a normális tartományba hozni. A szív- és érrendszeri betegségek kockázata csökken, még akkor is, ha a mérleg még mindig néhány kilóval többet mutat. Rendszeresen ellenőriztetni kell ezeket az értékeket, és konzultálni az orvossal.

Írta: Balla Réka Katalin gyógyszertári szakasszisztens, rekreációs szakember

Forrás:  Apotheken-umschau.de