A velünk élő mikroorganizmusok

Mikroorganizmusok mindenhol vannak, nélkülük megszűnne a földi élet, benépesítik a levegőt, a vizet, a talajt, és az emberi testet is születéskor vagy röviddel azután. Az emberi szervezet működése és védelme a mikrobákkal való kapcsolattól függ, azok sokszínűsége és épsége befolyásolja a gazdaszervezet egészségét, azaz a miénket. Napjainkban már egy új felfedezett szervként tekintenek a mikrobiomra, azaz a velünk élő mikroorganizmusok összességére.  

Mi és a bélflóránk

Élő organizmusok mindenhol megtalálhatóak rajtunk vagy bennünk ott, ahol a külvilággal érintkezünk: a bőrünkön, a légzőrendszerünkben (különösen az orrunkban), a húgyutakban és az emésztőrendszerünkben (elsősorban a szájban és a vastagbelünkben). Összességében a „velünk” élő mikrobasejtek száma több milliárdra tehető.

A bélnyálkahártya felszínén lévő mikrobiomot a köznyelvben bélflórának hívjuk. Összetétele genetikailag meghatározott, kb. 30%-a nagy hasonlóságot mutat a fajok között, azonban 70%-a abszolút egyedi, ránk jellemző. Védőgátként működik, elpusztítja a kórokozókat és stimulálja az immunrendszert. Egyensúlyát befolyásolják olyan belsőleges tényezők, mint például a korunk, a fejlődésünk és az esetleges betegségeink, illetve olyan külsőlegesek, mint az étrendünk, a minket érő fertőzések, stresszhatások és az esetleges gyógyszeres kezelések.

Mikroorganizmusok háborúja

Amikor a bélflórát alkotó organizmusok egyensúlya zavart szenved, diszbiózisról beszélünk. Ez az állapot hozzájárulhat néhány krónikus betegség kialakulásához. Ezt az egyensúlyhiányt okozhatja az, ha kevésrostot eszünk (az élelmi rost a hasznos baktériumoknak kedvez), ha fertőzést kapunk (romlott étel, utazók hasmenése, bélfertőzés stb), ha antibiotikum kúrán esünk át. Diszbiózist és az immunrendszer legyengülését vonhatja maga után a minket érő hosszútávú és nagyfokú fizikai és pszichés terhelés, akár stressz, szorongás, kialvatlanság, depresszió, de még akár a versenysport formájában is.

A normálisan működő bélflóra több funkciót lát el, egyrészt a veszélyes baktériumokat tartja távol, hogy a tápanyagok zavartalanul felszívódhassanak a szervezetbe, másrészt felelős immunrendszerünk hibátlan működéséért, és egyben fontos "vitamingyár" is. A bélflóra bármiféle gyengülése, sérülése súlyos következményekkel járhat.

Az immunrendszer a tét

Az immunrendszer fő feladata a külső kórokozók elleni védelem és a megváltozott saját sejtek (pl. daganatos sejtek) elpusztítása. Ha ebbe a folyamatba hiba kerül, akkor alakulnak ki például az allergiák, daganatok, autoimmun állapotok, immunhiányos betegségek. A legjobban ismert immunszerveink a mandulák, a csecsemőmirigy, a lép, a csontvelő, a nyirokcsomók. Kevesen tudják azonban, hogy az immunsejtek 70-80%-a a bélfalban lévő a nyirokszövetben találhatóak.

Optimális esetben a megfelelő életmód (napi min. 1,5 kg zöldség-gyümölcs fogyasztás, stresszmentesség, napi 8 óra alvás, alkoholfogyasztás és dohányzás kerülése) és az egészséges bélflóra mellett megfelelő arányú és mennyiségű rövid szénláncú zsírsav termelődik. A táplálékkal bevitt rostok a vastagbélben lévő bélbaktériumaink által kerülnek lebontásra és az így keletkező 3 fő rövid szénláncú zsírsav elengedhetetlen irányító szerepet játszik az immunrendszer normál működésében.

Bél–agy tengely

Pontosabban a mikrobiom-bél–agy tengely egy kétirányú kapcsolat, ami elengedhetetlen a homeosztázis – szervezetünk belső egyensúlyának - fenntartásához.  Egyrészt bélbaktériumok maguk is termelnek ingerületátvivő anyagokat, melyek felszívódva hatnak a viselkedésre, illetve a bélbaktériumok által befolyásolt immunrendszer közvetetten hat a közérzetre is. Másrészt a stressz megzavarja a kémiai-idegi kommunikációt, a bélflóra összetételét, és kialakulnak a neurológiai betegségekre jellemző hasfájás, hasmenés, székrekedés, diszbiózis.

A különböző neuropszichiátriai betegségekben (pl. szorongásos zavarokban, depresszióban) szenvedő betegek esetében is gyakoribb a rendellenes bélflóra, és kimutatták azt is, hogy a mikroflóra sokszínűsége javítja a memóriát és csökkenti a szorongást. Megjegyzendő az is, hogy a probiotikumok számos kognitív funkciót képesek befolyásolni.

Öregedő bélflóra

Ahogy öregszünk, a bélflóránk összetétele szegényesebbé, ugyanakkor instabilabbá, sérülékenyebbé válik, ráadásul a kedvező baktériumok, mint a Laktobacillusok és Bifidobaktériumok száma csökken. A bélflóra összetételének változása gyengülő immunitást eredményez az idősebb korosztálynál, akiknél gyakoribbá válhatnak a gyomor- és bélrendszeri fertőzések. Az ehhez párosuló gyengülő bélrendszeri simaizomzat pedig a székrekedések létrejöttében játszik szerepet, az pedig maga után vonhatja az alvászavart. Kutatók megállapították, hogy az elalvás utáni éjszakai felébredések száma a székrekedésben szenvedőknél szignifikánsan nagyobb volt az egészséges kontrollszemélyekhez képest.

Az erős immunrendszer, a stabil kognitív funkciók és az egészséges öregkor egyik kulcsfontosságú tényezője tehát az egészséges, minél változatosabb étrend és fontos a fizikai aktivitás is. A különféle probiotikumok és étrendi kiegészítők támogathatják a bélflórát és késleltethetik az idős korra jellemző fajtaeltolódást a bélflórában.

Írta: Balla Réka gyógyszertári szakasszisztens

Forrás: Galenika tréningi anyag, Természetgyógyász magazin, Egészségfejlesztés 2021. 62. évf.