A vesekő felismerése és kezelése

Ez a fájdalom súlyos, ciklikusan fokozódik és enyhül. A vesekövesség esetleg hányingerrel és hányással társulhat, ami tovább fokozza a fizikai diszkomfortot és a szorongást.

 

Véres vizelet, fájdalmas vizelés

 

Az egyik leggyakoribb tünete a vér megjelenése a vizeletben, amitől a vizelet rózsaszínű vagy vöröses árnyalatú lehet. Ezt hematuriának nevezzük, és bár nem mindig kíséri fájdalom, általában a vesekő mozgása okozza az érintett szerv falának sérülését. Ezen kívül a vizelési inger gyakoribbá válhat, a vizeletürítés pedig fájdalmas, szúró lehet. 

 

Láz, puffadás, hidegrázás

 

Az emésztési rendszert is befolyásolhatja, gyakran okozva puffadást és szélgörcsöt, amelyek még nehezebbé teszik a mindennapok teendőinek ellátását. Az esetek egy részében láz és hidegrázás is felléphet, ami a szervezet fertőzés elleni küzdelmét jelzi, különösen, ha a vesekő elzáródást okoz és a vizelet nem tud megfelelően távozni.

 

Néha előfordul, hogy a vesekövek jelen vannak, de nem okoznak tüneteket, amíg el nem kezdik a mozgást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatók lennének, mert a későbbi komplikációk elkerülése érdekében fontos orvoshoz fordulni.

 

Mitől alakulhat ki a vesekő? Hogyan előzhető meg annak megjelenése?

 

A vesekő kialakulásának gyakori oka a szervezetben lévő ásványi anyagok, mint például a kalcium, az oxalát és a húgysav túlzott felhalmozódása, amely kristályosodik és kövekké áll össze a vesékben. A kevés folyadékbevitel is kedvez a kövek képződésének, hiszen a hígítatlan vizeletben könnyebben kristályosodnak ki ezek az anyagok. Legalább 2-3 liter víz bevitele ajánlott naponta. A táplálkozás szerepe mellett sem mehetünk el, ugyanis a magas fehérje-, só- és cukor tartalmú ételek növelhetik a vesekő képződésének kockázatát. 

 

A vesekövek fájdalmas tüneteket okozhatnak, ezért elengedhetetlen, hogy elkerüljük ezeknek a képződményeknek a megjelenését. Az étrend átalakítása hasznos lehet, például érdemes csökkenteni az oxalátban gazdag ételek fogyasztását, mint a spenót vagy a cékla. Kerüld a túlzott fehérjebevitelt, különösen az állati eredetűeket, mivel ezek megemelhetik a kalcium kiválasztását a vizeletben. Ügyelj az elegendő kalciumbevitelre, mivel annak hiánya is serkentheti a kövek kialakulását, hiszen a szervezet olyankor a csontokból próbál pótolni, ami magasabb kalcium-koncentrációt eredményez a vérben és a vizeletben.

 

Az egészséges testsúly fenntartása szintén hozzájárulhat a vesekövek megelőzéséhez, hiszen bizonyítékok utalnak arra, hogy a túlsúly különféle anyagcsere-folyamatokat befolyásolhat, amelyek kövek képződéséhez vezethetnek. A testsúlycsökkenés, ha szükséges, csökkentheti az ezekkel kapcsolatos kockázatokat.

 

Milyen vizsgálatokat végeznek a vesekő diagnosztizálásához?

 

A laboratóriumi tesztek fontos szerepet játszanak a vesekő jelenlétének megerősítésében. A vizeletvizsgálat, amely során a vizelet kémiai összetételét és kristályos anyagait elemzik, a betegségre utaló jeleket keres. A vérvizsgálat is elengedhetetlen, hiszen segít feltárni a veseműködés állapotát és az anyagcserezavarokat, amelyek hajlamosíthatnak kőképződésre. 

 

A képalkotó eljárások közül a hasi ultrahang az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer, amely fájdalommentesen és gyorsan képes megjeleníteni a veseköveket és azok elhelyezkedését. Az ultrahang különösen hasznos gyermekek és terhes nők esetében, amikor más sugárzással járó eljárásokat kerülni kellene. 

 

A számítógépes tomográfia, azaz CT-vizsgálat, egyike a legmodernebb technológiának, amely rendkívüli részletességgel ábrázolja a vesék és húgyutak állapotát. Ez a non-invazív eljárás segít pontosan meghatározni a kövek méretét, számát és helyzetét, ezáltal a kezelés tervezése is hatékonyabbá válik. Bár a röntgen kevésbé érzékeny a kisebb vagy kevésbé sűrű kövek kimutatására, bizonyos esetekben, mint például a hagyományos vesekő röntgenvizsgálat (KUB), hasznos lehet, különösen ismert kőképződés figyelemmel kísérésekor. 

 

A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) alkalmazása vesekő diagnosztikában inkább speciális esetekre korlátozódik, de alkalmanként rendkívül hasznos lehet, különösen komplikáltabb helyzetekben, amikor az egyéb módszerek kevésbé informatívak.

 

Távozhat-e természetes úton a vesekő?

 

A vesekő jelenléte a szervezetben nemcsak fájdalmas, hanem sokszor ijesztő is lehet. Felmerül a kérdés, hogy a vesekő valóban távozhat-e magától, mindenféle beavatkozás nélkül? Az étrend, a genetika, és egyes egészségügyi állapotok is szerepet játszhatnak abban, hogy valakinél vesekő alakuljon ki. Az esetek többségében a kisméretű kövek képesek spontán távozni a szervezetből, ugyanakkor a nagyobb méretűeknél ez már jóval ritkábban fordul elő.

 

A természetes úton való távozás folyamatát általában elősegítheti a bőséges folyadékbevitel, különösen a víz fogyasztása. A megfelelő hidratáltság elősegíti a vizelet termelődését és áramlását, ami hozzájárulhat a kisebb kövek távozásához. Emellett néhányan az étrendjük módosításával, például a só- és állati fehérje bevitelének csökkentésével, próbálják elősegíteni ezt a folyamatot. 

 

A természetes úton való távozás esélye nagymértékben függ a kő méretétől és elhelyezkedésétől. A kisebb, 5 mm-nél nem nagyobb kövek gyakran maguktól is kijönnek, bár ez akár több hetet is igénybe vehet. Az ennél nagyobb kövek esetében már orvosi beavatkozásra lehet szükség. Az ultrahangos vagy a lézeres kezelések lehetőséget adnak arra, hogy kisebb darabokra törjék a nagyobb képződményeket, megkönnyítve ezzel természetes úton való távozásukat.

 

A fájdalom és a diszkomfort elkerülése érdekében sok esetben a legjobb megoldás az orvos által javasolt eljárások követése. Ugyanakkor minden eset más és más, ezért fontos, hogy személyre szabott tanácsot kérjünk. Bár a problémát nem mindig lehet elkerülni, a tájékozottság és az elővigyázatosság sokat segíthet a kellemetlenségek mérséklésében, valamint a vesekő távozásának elősegítésében.

Írta: Kiss Anita

Forrás: https://blog.foglaljorvost.hu/mik-a-veseko-tunetei-es-hogyan-kezeljuk