Agyunkra mehetnek bizonyos tápanyagok

Ahogyan a testünk minden részét tápláljuk, úgy az agyunknak is meg kell adnunk a megfelelő anyagokat, hogy funkcióját hiánytalanul el tudja látni. Bizonyos „táplálékokra” ugyanis feltétlenül szüksége van.

A szakemberek már évek óta tudják, hogy kétféle B-vitamin származék, a kolin és az inozit óriási hatással van az agyműködésre és az idegrendszerre. Mindkét anyag a lecitin fő alkotóeleme. A kolinról régebben úgy hitték, hogy nem lényeges tápanyag, és a szervezet saját maga állít elő belőle 3-4 grammot, amely a napi szükségletet fedezi. Kutatások azonban rámutattak, hogy mentálisan, lelkileg megerőltető időszakokban akár a duplájára is szükségünk lehet.

A kolin részt vesz a koleszterin lerakódásának megakadályozásában, az agy anyagcseréje során pedig a kolin acetilkolin idegközvetítő anyaggá alakul. Az acetilkolin hiányában csak rövid ideig tudunk koncentrálni, vagy nem vagyunk képesek tartósan örülni valaminek, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségben legyen belőle a testünkben. A kolin hiánya koncentrálási nehézségeket, feledékenységet, ingerültséget vagy fejfájást is okozhat, sőt, egyes vizsgálatok szerint kolin hiánya esetén nagyobb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór.  A fontos tápanyagokat a létfontosságú szervek, például a szív, a máj vagy a vese hajlamosak elvonni az agytól, mivel szükségesek a működésükhöz, ezért az agy számára olykor nem marad belőlük elég. Feltétlenül figyelnünk kell ezért a megfelelő mennyiségű utánpótlásra, például tápanyagokban gazdag étrend, vagy étrend-kiegészítők formájában. Szervezetünk ugyan maga is előállítja a kolint, azért ehhez szükség van egyéb anyagok meglétére is. Ilyen a metionin és a szerin, amelyeket többek között a hús, a sajt, a tojás és a sajt tartalmaz nagy mennyiségben; a folsav, amelyet a sörélesztőben és zöldfőzelékekben találhatunk meg; valamint a B12-vitamin, amelyet a májból, a halakból és a tejtermékekből vihetünk be a szervezetünkbe leginkább. Kész kolin nagy koncentrációban a májban, a tojássárgájában, a sörélesztőben és a búzacsírában található meg. De ezeket a tápanyagokat sokkal sikeresebben és nagyobb mennyiségekben tudjuk a szervezetünkbe juttatni, ha táplálék-kiegészítőket szedünk.

Az inozit szintén egy B-vitamin származék, amely nagyon fontos anyag az agy számára. A megfelelő alvás, a megnyugvás és a jó közérzet kialakítása lehetetlen enélkül. Kutatók szerint nyugtató hatása van, kiváló altatószer, képes csökkenteni a szorongást, a feszültséget, a magas vérnyomást. Az inozitot előállítja a szervezetünk saját maga, a májban és a vesében van jelen. Az inozit óriási mennyiségben van jelen a gerincvelőben is. Glükózból, azaz szénhidrátból keletkezik, és vérkeringés segít eljuttatni a szervezet különböző pontjaihoz. Az inozit hiánya komoly következményeket okoz, így például inozit nélkül működésképtelen az agy, a máj, a vese, a pajzsmirigy, és a vérlemezkék. A szervezet nem tud elegendő mennyiséget termelni ebből az anyagból, ezért fontos, hogy táplálékok és táplálék-kiegészítők útján is juttassunk belőle a testünkbe. Az inozit megtalálható többek között a húsokban, a tejben, a gabonákban, a gyümölcsökben, a dióban és a zöldfőzelékfélékben. Azt nem tudni pontosan, mekkora adagban van szükségünk inozitra naponta, hiszen ez számos tényezőtől függ. Stresszes állapotban például többre van szükségünk belőle. Általában naponta 4 és 8 gramm közötti mennyiség szükséges. Táplálékokból a fitáz nevű enzim segítségével szabadítható fel megfelelő mennyiségű inozit. Mivel erre azonban csak az egészséges bélrendszer képes, ezért alapfeltétel, hogy minden más tápanyag is megfelelően bekerüljön a szervezetbe.

Jó tudni, hogy a koffein pusztítja az inozitot. Mivel a kolin és az inozit alkotóelemei a lecitinnek, ezért e két anyag pótlása lehetséges úgy is, ha lecitint tartalmazó táplálékokat veszünk magunkhoz. Ilyen például a máj, a tojás, a földimogyoró, és a búzacsíra, vagy lecitint tartalmazó mesterséges étrend-kiegészítőt szedünk.   

A flavonoidok szintén szükségesek a megfelelő agyműködéshez. Ezek antioxidáns hatású növényi hatóanyagok, amelyeknek az egészségre gyakorolt előnyös hatásait számos kutatás bizonyítja. Az Oxford Egyetem fiziológiai, anatómiai és genetikai részlegének tudósai a flavonoidokban gazdag élelmiszerek fogyasztása és a kognitív teljesítőképesség, az észlelés, a figyelem, az emlékezés, és a gondolkodás közti összefüggéseket vizsgálták több mint kétezer 70-74 éves önkéntesnél. Az eredmények szerint azok, akik rendszeresen flavonoidokban gazdag csokoládét, vörösbort vagy teát fogyasztottak, sokkal jobb eredményeket értek el a teszteken, mint azok, akiknek étrendjében ezek nem szerepeltek. Érdemes tehát e tápanyagokat minél nagyobb mennyiségben bevinni a szervezetünkbe rendszeresen, hogy agyunk és egyéb szerveink tökéletesen tudjanak működni.