Álljunk át gond nélkül a tavaszra!

Március 26-án megkezdődik a nyári időszámítás, átállítjuk az óráinkat, ennél azonban nehezebb feladat, hogy a szervezetünket is ráállítsuk a tavaszra. Ez az átállás ugyanis nehézséget okozhat testünk és szellemünk számára. A tél után ilyenkor általában nagyon fáradtak vagyunk. Szervezetünk a hideg évszak alatt könnyen kimerül, néhány lépéssel azonban gyorsan formába hozhatjuk magunkat. Sok esetben nehezen tudjuk leküzdeni a téli napok bágyadtságát, az aluszékonyságot, a fejfájást, a depressziót. Mindez azonban aligha nevezhető betegségnek, inkább átállási folyamatnak. Szervezetünk felkészülését az új évszakra mi is segíthetjük néhány egyszerű trükkel, ha megértjük, mi a lényege e folyamatnak. A fáradtságérzetért elsősorban a hormonháztartásunkban lezajló folyamatok a felelősek, a melatonin és a szerotonin szintjének évszakok közötti ingadozása. Télen kevesebb napfényhez jutunk, így több melatonin termelődik testünkben, azaz nagyobb lesz az alvásigényünk. A tavasz közeledtével és a fény növekedésével csökken a melatonin szintje, ez pedig felborítja a bioritmusunkat. Mivel a szerotonin képződését a fény fokozza, télen hiányunk van ebből, amely a tavaszi napsütés hatására pótlódik. Ez az átállás rendkívül fárasztó folyamat, amely a szervezetet nagyon igénybe veszi. A tavaszi fáradtságot a télen lecsökkent vitaminok szintje, azon belül is főként a kevés D- és a C-vitamin is okozhatja. Kellő vitamin mennyiséggel azonban gyorsan újra feltölthetjük szervezetünket. Számos vitaminkészítmény áll a rendelkezésünkre, hogy mindezt gyorsan és megfelelően megtehessük.

A megfelelő kalciumkészítmény garancia az egészségre – A kalcium számos létfontosságú folyamatban vesz részt a szervezetünkben. Elengedhetetlenül fontos az erős csontokhoz és fogakhoz, szabályozza a szívműködést és az alvást, mérsékeli a légúti allergiás tüneteket. Meghatározó szerepe van az idegek és izmok működésében, és a véralvadásban is. Fontos, hogy mindig elegendő kalcium legyen a szervezetünkben. Túladagolás esetén ugyanis csökken a vas és a cink felszívódása, valamint vesekövek képződhetnek. Túladagolásának tünetei lehetnek a száj körüli zsibbadás, bizsergés és melegséghullám a testben, valamint hányinger, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, izomgyengeség, mentális zavarok, nagyfokú szomjúságérzés, vesekőképződés, szívritmuszavarok. Hiányában a csontok növekedésének zavara, mentális problémák, görcsök léphetnek fel, valamint angolkórhoz, és csontritkuláshoz vezethet. Kalciumhiányt okozhat a mellékpajzsmirigy alulműködése, a D-vitamin hiány, vesebetegségek, és hasnyálmirigy gyulladás is. Várandósság és szoptatás alatt megnő a kalciumszükséglet, így ekkor fokozottan oda kell figyelni ennek megfelelő mennyiségű bevitelére. A legáltalánosabb módszer a kalcium pótlására, ha kalciumtartalmú ételeket fogyasztunk, többek között tejet, tejtermékeket, babot, mandulát, olajos magvakat, szezámmagot, brokkolit, lazacot vagy szardíniát. Ennél azonban egyszerűbb, ha kalciumtablettát vagy valamilyen kalciumkészítményt szedünk naponta, ezekkel ugyanis pont akkora mennyiségben vihetjük be a szervezetünkbe, amelyre szükségünk van.

Irányítsuk mi a stresszt!

Bár a stressz mindennap megtalál bennünket, hosszútávon komoly egészségkárosító hatásai vannak. A stressz különböző ingerek hatására adott válaszreakció az emberi szervezetben. Tünetei között szerepel többek között az ingerlékenység, a fáradtság, a fejfájás, az alvászavar. Leginkább azonban a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása fokozódik. A vérnyomás emelkedése, a szívverés fokozódása, a verejtékezés, és ezáltal a só- és vízháztartás egyensúlyának felbomlása keringési zavart, szívinfarktust okozhat. Az állandó alkalmazkodási kényszer pedig depresszió és káros szenvedélyek kialakulásához vezethet. A test erőforrásainak kimerülése gyengíti az immunrendszert is.

A stressz nemcsak a mindennapjainkat keserítheti meg, hanem a munkateljesítményünkre is negatívan lehet kihatással. A stresszes helyzeteket lehetetlen elkerülni, hiszen azok mindennapi életünk részei. A negatív hatásokat azonban csökkenthetjük bizonyos technikákkal, például relaxációs gyakorlatokkal, sportolással, pihenéssel, egészséges táplálkozással, stresszcsökkentő készítményekkel, na és persze a stressz kiváltó okának megszüntetésével, már ha ez lehetséges.

Az egészség alapfeltétele a megfelelő alvás

Az alvásra sokan úgy tekintenek, mint haszontalanul töltött időre, pedig a szervezetnek létfontosságú a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés. Ennek hiányában ugyanis komoly betegségek alakulhatnak ki. Szakemberek szerint Magyarországon az emberek sokkal rosszabbul alszanak, mint az európai átlag. A stressz és a felfokozott életritmus, valamint az elhanyagolt sokféle betegség következményeként tíz hazai felnőttből három szenved a rossz alvástól. Ez nemcsak a napi munkateljesítmény fokozatos csökkenésével jár, hanem súlyos baleseti kockázatot is jelent, és számos komoly betegség alakulhat ki általa. A normális átlagos alvásidő 6,5 – 7,5 óra naponta. A túl kevés és a túl sok alvás egyaránt károsítja, sőt növeli a korai halálozás kockázatát. Nemcsak az alvással töltött órák száma, hanem annak minősége is meghatározó. Ha valaki tartósan nem alszik jól, ki kell vizsgáltatni annak okát, ugyanis a háttérben számos szervi, lelki vagy mentális betegség állhat. Az alvásjavítás érdekében pedig érdemes rendszeres testmozgást végezni, helyesen étkezni, kerülni a stresszes helyzeteket, és ha ennek ellenére sem sikerül megoldani az alvászavarokat, akkor alvást segítő készítményeket lehet alkalmazni.

Írta: Kármán Nikola