Alzheimer-kórt okozhat a herpeszvírus?

Amerikai kutatók vizsgálataik alapján úgy vélik, hogy a herpeszvírus, amellyel rengeteg ember küzd világszerte, szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában.

Benjamin Readhead, az Arizonai Állami Egyetem kutatója szerint az az elmélet, amely szerint vírusok vagy más kórokozók játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában, már az ötvenes években felvetődött, ám az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe. Readhead és kutatócsoportja eredetileg nem vírusokat keresett a mostani vizsgálata során, hanem olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amelyeket létező gyógyszerekkel újra lehetne indítani, hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni. Tanulmányukban az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezték el. A kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, voltak köztük Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen elhunytak szövetei is. Átrostálták a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciákat, és azonosították, melyek közülük az emberi és a nem emberi gének. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel.

Régebben már volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpesz simplex vírus (HSV1) között. Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulásátmutatták ki. A kutatók szerint nem meglepő a herpeszvírusok jelenléte az agyban, ezek a kórokozók ugyanis sok ember szervezetében megtalálhatók. A vizsgált agyszövetminták 40-50 százalékában mutatták ki ezeket a vírusokat, az Alzheimer-kóros szövetekben azonban kétszer annyi volt belőlük, mint az egészséges szövetekben. A szakemberek szerint ez nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, hogy ez a fertőzés okozza az Alzheimer-kórt. Szerintük nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amik miatt egyes emberek így reagálnak a jelenlévő vírusra. A vírus azonban mégis szerepet játszhat, ott lehet az okok között, vagyfelgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását a kutatók vélekedése szerint.

Az Alzheimer-kór előfordulása rendkívül gyakori, felmérések szerint a világon hét másodpercenként diagnosztizálnak újabb beteget. Magyarországon a statisztikák szerint nagyjából 200 ezer beteg él. Nemzetközi adatok szerint a 65 éves kor felettiek egy százaléka szenved ebben a betegségben, és a számuk ötévente megduplázódik.A kór során az agyszövet elsorvad, azaz folyamatosan előrehaladó, degeneratív agybetegségről van szó. Kialakulhat szépen-lassan, észrevétlenül, alattomosan, de akár kötődhet egy konkrét eseményhez is, például valamilyen lelki traumához, amely hirtelen feltűnővé teszi az addig rejtett tüneteket. Ez főleg akkor észrevehető, amikor valamilyen súlyos fizikai trauma éri a beteget.

A leglátványosabb tünetek egyike a memóriazavar, de később olyan szellemi károsodás következik be, amely már képtelenné teszi a beteget a tanulásra, a megfelelő szóbeli kifejezőképességre, és a képzelőerejét is elveszíti. A betegség a szellemi képességek súlyos és megállíthatatlan romlásával jár tehát együtt, és egészen addig fokozódik, amíg már végül a mindennapi teendők elvégzése is nehézségekbe ütközik a beteg számára, ezáltal pedig képtelenné válik az önálló életre. A betegség lefolyása az első tünetek megjelenésétől kezdődően általában 8-10 év, de ez egyénenként eltérő, kevesebb és több is lehet. Mivel e kór gyógyíthatatlan, ezért csak a lefolyását lehet lassítani, a beteg életminőségét javítani. A gyógyszeres kezelés mellett egyes mozgásterápiák is segítenek ebben, hiszen a mozgás hatására a vérkeringés felgyorsul, és ezáltal a test minden része jobb vérellátásban részesül. A betegség kialakulását bizonyos tényezők, például fertőzések, csökkent agyi vérellátás, és genetikai érzékenység kombinációi eredményezik.

Amerikai kutatók nemrég egy új vizsgálat során arra jöttek rá, hogy egy bizonyos megfelelő étrend jelentősen csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A chicagói Rush Egyetem szakemberei egy tíz éven át zajló kutatás eredményeként közölték ezt a megállapításukat. A Rush Egyetem kutatói által végzett vizsgálat során a mediterrán étrendet és a magas vérnyomás megelőzését szolgáló DASH-diétát ötvözték. Az így kialakított MIND elnevezésű étrend 10 ajánlott és 5 tiltott ételféleséget kínál. Ajánlottnak tartják a zöld leveles zöldségeket és egyéb zöldségféléket, az olajos magvakat, a bogyós gyümölcsöket, a hüvelyeseket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a halat és a baromfihúst, az olívaolajat, valamint a bort. A szellemi leépülést elősegítő élelmiszerek között pedig a vörös húsok, a vaj és a margarin, a sajt, a sütemények és az édességek, a sültek és a gyorséttermi fogások szerepelnek. A tízéves vizsgálatban 923 önkéntes vett részt, és ennek során azoknál a résztvevőknél, akik a MIND-étrend szerint táplálkoztak, 53 százalékkalcsökkent az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. A rizikó azoknál az önkénteseknél is 35 százalékkal csökkent, akik csak részlegesen tartották be a diétát.

Írta: Kármán Nikola

Források:
www.vital.hu; www.hazipatika.com; www.webbeteg.hu