Amikor bizonytalanná válik a világ – Szédülés, és ami mögötte van

Ilyenkor elsősorban a folyadékpótlás kerül főszerepbe, és szinte mindig megszűnik magától a dolog. De mi a helyzet akkor, ha a semmiből érkezik a szédülés, és akár rosszullét is társul ahhoz? Milyen betegségek állhatnak a háttérben? Hogyan lehetséges búcsút mondani a gyakran fejfájással, hányingerrel és bizonytalanságérzéssel társuló állapotnak? Cikkünkben ennek járunk utána. 

 

Nem csak forgó jellegű lehet

 

A szédülésnek többféle típusa létezik. Ebből már lehet következtetni arra, hogy mi okozza a panaszokat, ezért nagyon fontos, hogy megfigyeld magad, amikor jelentkeznek a tünetek. 

 

A forgó jellegű szédülés, vagyis a vertigó leginkább belső fülproblémára utal. Az agytörzs rendellenessége is állhat a háttérben, ilyenkor centrális vertigóról van szó. Társulhat a szédülés nyelési nehézséggel, kettős látással, a végtagok zsibbadásával vagy azok elgyengülésével. Fontos, hogy minyenképpen orvoshoz fordulj, ugyanis veseelégtelenség, sclerosis multiplex, vagy akár stroke is állhat a háttérben. 

 

Ájulásérzés: Ittál eleget? 

 

Hirtelen felálláskor sokan ismerik az ájulásérzéshez hasonló kellemetlenséget. Ez gyakran a vérnyomással hozható összefüggésbe, de könnyen lehet, hogy egyszerűen nem ittál elegendő folyadékot. Ha visszatérő jelleggel tapasztalható, és egyébként ügyelsz az ivásra is, akkor megéri egy kivizsgálást kérni, ugyanis szívbetegség is okozhat ilyen jellegű panaszokat. 

 

Milyen betegségek járnak szédüléssel? 

 

A belső fül gyulladása sokszor magától elmúlik, ám addig még akár fekvő helyzetben is érezhető a szédülés. A fülcsengéssel, fülzúgással járó, időnként előforduló szédülés leginkább a 40-60 éves korosztályra jellemző, és a Meniére-betegségről lehet szó ilyenkor. A néhány percig tartó egyensúlyvesztés és fülzúgás migrénes rohamot is kísérhet. 

 

Bár nem érdemes azonnal daganatos megbetegedésre gondolni, de nem árt tudni, hogy a hallóidegen levő jóindulatú daganat is okozhat fülzúgást és az egyensúlyérzéssel kapcsolatos bizonytalanságokat. A szívizom betegségei és a hirtelen vérnyomásesés egyértelműen hatással lehetnek a szédüléses szakaszokra. A főként az 50 éves kor felettieket érintő nyaki meszesedés is együtt járhatnak a szédüléssel. 

 

Amennyiben gyógyszeres kezelés alatt  állsz, akkor érdemes megnézni, okozhat-e az a készítmény szédüléses panaszokat. A nyugtatók, az antidepresszánsok rendszerint a kezdeti, hozzászokási szakaszban gyengeséget, bizonytalanságérzést hoznak maguk után. Nem érdemes az elején feladni szedésüket, ugyanis akár 1-2 hónap is lehet, míg előnyös tulajdonságaik érvényesülnek és az időnként előforduló szédülés elmúlik. Az elhagyási szakaszban, tehát a leszokás során szintén tapasztalhatsz szédülést, ezért nagyon fontos, hogy az orvossal történő egyeztetés mellett, lassan csökkentsük az ilyen készítmények szedését. 

 

Ne hanyagold el a szorongásos betegségeket! 

 

Ez a terület az, amire a mai kor embere hajlamos legyinteni. Hazánkban még mindig cikinek számít, ha valaki pszichológus segítségét kéri, a pszichiátert pedig egyenesen azzal azonosítják sokan, hogy csak az elmebajosok járnak oda. Nem véletlen, hogy úgy állunk a mentális panaszokat illetően, ahogy. A szédülés és a bizonytalanságérzés akár az egész életminőséget befolyásolhatja, ilyenkor pedig már nem elég meginni egy citromfű teát. A feszültség rendszeres jelenléte, a stressz nemcsak adrenalinnal árasztja el a szervezetet, hanem pánikrohamok kialakulásához is vezethet. Ilyenkor a gyors légzés miatt hiperventilláció jelentkezhet, amely során a gyors szívverés, a szájszárazság, a szédülés és a légszomj egyaránt gond lehet. A szakorvosi kivizsgálások során ilyenkor kiderül, hogy szervi ok nem áll a háttérben. Marad tehát a pszichiáter közreműködése. 

 

A pánikbetegség sokkal többeket érint, mint ahányan ténylegesen elismerik, vagy felismerik a tünetekből. Az ájulásérzés gyakran bizonyos helyzetekhez kapcsolódik, akár évekkel korábbi rosszullét, az elveszettség érzése is állhat a háttérben. A páciens sokszor attól tart, hogy tömegben lesz rosszul, nem fognak segíteni, vagy egyszerűen szégyelli magát a kontroll elvesztésének még a lehetőségétől is. Ez pedig, mint egy önmagát beteljesítő jóslat, szépen produkálja is a tipikus tüneteket, beleértve az ájulásérzést is. 

 

A szédülés néha ártalmatlan jelenség 

 

Vérnyomáscsökkentőt szedsz? A nyári melegben alapvetően lentebb van a vérnyomás, hiszen kitágulnak az erek. Ha a szokásos gyógyszermennyiség mellett helyzetváltoztatáskor szédülsz, vagy alapvetően fordul elő hasonló érzés, akkor a meleg hónapokra érdemes akár csökkenteni a gyógyszer mennyiségét. 

 

Nem ritka, hogy a hőségriadók esetén a szabadban egészséges emberek is megszédülnek. A bőséges folyadékpótlás és az elektrolitok megfelelő mennyisége egyaránt fontos ilyenkor. A kávé, az energiaital kapcsán érdemes óvatosnak lenni, az alkoholt pedig akár teljesen elhagyni. 

 

A szédülés együtt járhat az életkorral, lehet a változókor egyik tünete. Ami pedig a leggyakrabban jelentkezik, az a frontérzékenységgel összeköthető szédülés. A nagy hőmérsékletingadozás egyébként is megviseli a szervezetet, de az érzékenyek ilyenkor fokozott rosszullétre számíthatnak. Ha van ennek jó oldala, akkor az, hogy nem betegség áll a háttérben, hanem egy a fronthatással elmúló állapot. 

 

Hiánybetegségek és a szédülés 

 

Néha a legegyszerűbb megoldásra nem gondolunk a panaszok kapcsán. A szédülés hiánybetegségre is utalhat. Az E-vitamin támogatja a keringést, csakúgy, mint a vas és a magnézium. A vérszegénység egyértelműen okozhat szédülést, ezért a vaspótlás nélkülözhetetlen. A magnéziumhiány egyik tünete a szédülés, de a D-vitamin pótlására is érdemes hangsúlyt helyezni, ugyanis a forgó jellegű szédülés tünetei enyhíthetők segítségével. 

 

A vérkeringést javíthatod gyógynövények alkalmazásával is. A galagonya, a levendula, a fehér fagyöngy és a citromfű remek választásnak bizonyul. Az életmódváltás, az alkohol elhagyása, a stressz kezelése például mozgással, jógával, relaxációval sokaknak megoldást jelenthet. Fontos azonban felismerni, ha a szédülés nem az egyetlen tünet, hanem hirtelen jelentkező, súlyos fejfájással társul, folyamatossá válik, mellkasi fájdalmak, zavaros beszéd vagy például járási nehézségek is társulnak hozzá. Hányással, magas lázzal kombinálva is célszerű mihamarabb orvosi segítséget kérni. 

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/235/a-szedules-tipusai 

https://www.neurologiaikozpont.hu/hireink/a-szedules-4-fo-formaja