Egyre erősebb UV-sugárzás veszélyezteti az egészségünket

Az elmúlt években folyamatosan erősödött az UV-sugárzás a szakemberek szerint, akik úgy vélik, hogy emiatt a jövőben egyre komolyabb egészségügyi problémákkal kell szembenéznünk.       

Az UV-sugárzás erősségét ma már egész Európában az egységesen használt úgynevezett UV-index-szel jelölik. Az értékeket kategóriákra osztották, úgy, mint gyenge, mérsékelt, közepes, erős és nagyon erős. A kategóriák országonként különbözőek, más Skandináviában, mint például Görögországban. Az utóbbi 20 évben az ultraibolya sugárzás 6-14 százalékkal növekedett a világon. A nagyon erős, azaz 7,0-7,9 közötti UV-indexnél 15-20 perc napozást javasolnak a szakértők a nem érzékeny bőrűeknek, 11 óra és 15 óra után ennek a kétszerese is megengedhető. A 8,0 fölötti értéknél viszont már csak 15 percnél kevesebbet szabad napon lenni. Riasztást a 7,5-ös, nagyon erős értéknél adnak ki a szakemberek.    

Aki nem védekezik kellő mértékben a káros sugarak ellen, az megbetegszik. Az elmúlt évezredek során azonban e könnyelműségnek még jóval kisebb volt az ára, mint manapság. A sugarak ugyanis ma már komoly veszélyforrást jelentenek. A nem látható sugarak közül az emberi szervezet szempontjából a legfontosabb az ibolyán túli sugarak spektruma. Ehhez a hullámhossz tartományhoz számos biológiai hatás fűződik, káros és jótékony egyaránt. Bár az ibolyán túli sugarak a napfény energiájának csupán 5%-át teszik ki, biológiai hatásuk a bőr számára elsődleges. Nélkülük nem képződne D-vitamin, de részük van a bőr megbetegítésében is. A Napból érkező sugarak hullámhossza az infravöröstől egészen az ultraibolya tartományig terjed, amelybe a látható fény is beletartozik. Ha a Napból származó sugárzás közvetlenül, azaz mindenféle szűrés nélkül érne el bennünket, annak beláthatatlan következményei lennének. A légkör ugyanis az, ami megkímél bennünket a számunkra halálosnak bizonyuló sugarak jelentős részétől.                

Az UV-sugárzás legrövidebb hullámhosszú részeit, az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét szűri ki a földi légkör, amely feladatot a sztratoszférában található ózonpajzs látja el. Napjainkban azonban az ózonpajzs jelentős mértékű elvékonyodása tapasztalható. E jelenséget először a hetvenes években észlelték amerikai tudósok az Antarktiszon, és a helyzet azóta egyre romlik. Amennyiben az ózon mértéke csökken a légkörben, úgy nő a káros környezeti UVB-sugárzás mértéke. Az UVB-sugarak felelősek a bőr leégéséért, és a bőrrák kialakulásáért.

Ma már azt is tudjuk, hogy nemcsak a napon töltött idő közben, hanem még a napozás után, órák múlva is károsodhat a bőrünk ezektől a sugaraktól. A Yale Egyetem kutatói szerint három-négy órával a napozás után is tart a potenciálisan rákkeltő DNS-károsodás a melanin festékanyagban végbemenő kémiai reakciók miatt. A kutatókat meglepte, hogy a bőr, a szem és a haj színét adó melanin szerepet játszik a DNS-károsodásban is, hiszen eddig úgy tudták, a pigment védelmező szerepet tölt be azáltal, hogy elnyeli az UV-sugarak jelentős részét, még mielőtt behatolnának a bőrbe. Douglas Brash radiológus és dermatológus professzor szerint a melanint jó UV-elnyelővé tevő szokatlan kémiai tulajdonságok kedveznek más kémiai reakcióknak is, amelyek ugyanolyan károsodást okoznak, mint maguk az UV-sugarak. A Yale orvosi karának kutatói laboratóriumban, egereken, és emberi sejteken végzett vizsgálatokkal tárták fel a melanin e tulajdonságát. Az UV-sugarak olyan DNS-károsodást okozhatnak, amelyek rákkeltő mutációkhoz vezethetnek a melanintermelő sejtekben, a melanocitákban. A laboratóriumi kísérletekben a károsodás még órákkal a sugaraknak való kitettség után is tartott.           

Nem mindegy ezért, hogy mikor szándékozunk napon lenni. Az orvosok szerint délelőtt 11 óráig, majd délután 16 óra után szabad napfürdőt venni. A köztes időszakban ugyanis sokkal erősebb az UV-sugárzás és annak káros hatása. A leégés megakadályozható, ha fényvédő krémet, naptejet használunk. Fontos, hogy leégés ellen bőrtípusunknak megfelelő krémet használjunk. Gyermekek esetében a 40-es, 50-es faktorszámút ajánlják a bőrgyógyászok, amellyel naponta többször is be kell kenni őket. Az 1. bőrtípusba tartoznak a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le, viszont annál gyorsabban leégnek. Számukra szintén a 40-es, vagy annál is erősebb fényvédő javasolt. A 2. típusba tartozók először leégnek, majd lebarnulnak, így számukra a 20 faktor a megfelelő. A 3. típusba tartozó emberek egészen jól és gyorsan barnulnak, nekik a 10-es faktorszámú is elegendő. A 4. típus szinte sohasem ég le, az 5. típusba az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói sorolhatók, a 6. típus pedig a fekete bőrű emberek. Ők 10-es vagy annál alacsonyabb faktorszámmal is komolyabb kockázatok nélkül napozhatnak.           

Szerezze be Ön is a bőrtípusának megfelelő fényvédő krémet vagy naptejet az Unipatika Gyógyszertárak egyikében vagy webshopunkon, és óvja bőrét az UV-sugárzás káros hatásaitól!

Írta: Kármán Nikola

Források: www.meteoline.hu; www.vital.hu; www.webbeteg.hu