Fejbőr kisokos - azaz minden, amit tudni érdemes a fej-bőréről

Fejbőr kisokos - azaz minden, amit tudni érdemes a fej-bőréről

A fejbőr, azaz a hajszálak ""bölcsője"", kiterítve akár 600-700 cm² is lehet, a teljes bőrfelület 3 %-át teszi ki.
Hőmérséklete 34°C körül van, pH értéke közel 5. Akárcsak a bőr, a fejbőr is 3 részből épül fel: az epidermisz (felhám), a dermisz (irha) és a hipodermisz (bőralja). A kettő közötti fő különbség, hogy a fejbőrben a bőr többi részéhez képest sokkal több szőrtüsző helyezkedik el.

A fejbőrt irritáló faktorok

A fejbőr egyik jellemzője, hogy rendszeresen külső hatások érik. Bár szinte az összes hajápoló készítmény tartalmaz lágyító összetevőket, a fejbőr folyamatosan, napi szinten ismétlődő dörzsölésnek van kitéve. Ez a néha intenzív súrlódás számos forrásból eredhet: erőteljesebb fésülködés, törölközés vagy samponozás.
A hajszálak külső, kemény hámrétege (kutikula) a fejbőrrel folyamatosan érintkezve erodálja a bőr legkülső rétegét, akár több mint 20-30 szarusejtet eltávolítva a dörzsölés nélküli samponozáshoz képest. Röviden: a test más területén lévő kíméletesebb bőr/bőr kontaktussal összehasonlítva, a haj/fejbőr találkozásánál egy általános súrlódó hatás jelenik meg. Ez a tulajdonság bizonyos esetekben akár hasznos is lehet (pl.: korpásodás esetén) azáltal, hogy eltávolítja a nem kívánt, elhalt sejteket. Azonban a test folyamatos dörzsölésnek kitett területein (például a tenyerek, talpak...) a bőr megvastagszik, mivel igazodik a bőrfelszín fokozott megújulásához. Ez történik a fejbőr esetén is.
Emellett a túlzott mértékű, túl meleg (100-150°C) hajszárítás kiszáríthatja a fejbőrt, ami viszketéshez és fokozott hámláshoz vezet.
Ezeknek a fizikai hatásoknak az összessége miatt kialakulhat egy kellemetlen érzet a haj ápolása közben. A gyengéd masszírozás vagy nyugtató, hidratáló, hűsítő hajpakolások használata értékes segítség lehet, hogy enyhítsük ezt az érzést.

Az emberi fejbőr egy gazdag és összetett mikro-ökoszisztéma, mely napi szinten idéz elő sejtek közötti és idegi reakciókat. Felületét folyamatosan izzadtság, faggyú és egyéb melléktermékek fedik, melyek táplálják a bőrön lakó gazdag baktériumok és élesztő gombák alkotta mikrobális flórát.
A korpás állapot, mely a felborult ökoszisztéma eredménye, jól bemutatja ezeket a kapcsolatokat. Röviden: a fejbőr felszíne folyamatos impulzusnak van kitéve, melyre egy fokozott megújulási folyamattal (gyorsabb sejtmegújulás) válaszol. A szövettannál azt tapasztalták, hogy a bőr a korpás területeken más területekhez képest vastagabbá válik, a bazális réteg rendellenes és a stratum corneum (az epidermisz felső rétege) vastagabb, de lazább szerkezetű. Ez szinte minden alanyra, nemtől és etnikai hovatartozástól függetlenül jellemző.

Hogyan védjük a fejbőrt az UV sugárzástól?

A normál hajas fejbőr (nem kopasz fejbőr) sem teljesen védett az UV-sugaraktól, bár a haj természetesen valamennyi árnyékot jelent. Amikor az UV-sugarak függőleges helyzetben érik a fejbőrt, akkor a haj nem képes teljes mértékben elnyelni a sugarakat. A haj védőképessége különböző mértékű lehet (70-99 %), mely függ a vastagságától, a színétől, sűrűségétől, de a fejbőr nem minden részét óvja egyformán a napsugaraktól. Erős napsugárzás esetén a fejbőr is leéghet (majd barnulhat), bár ez kevésbé gyakran fordul elő, mint az arc vagy a test más területén, de néha kellemetlen lehet, fájdalmat okozhat fésülködés során. Az UV-hoz kapcsolódó, a bőrön megjelenő fluoreszkáló jelek, markerek gyakran megtalálhatóak a fejbőrön is, akárcsak a szőrtüszők közötti pigmentfoltok és szoláris elasztózis (az elasztin rostok felhalmozódása) is. Ezek a tények magyarázatot adnak arra, hogy egyes esetekben melanóma (bőrrák) akár a fejbőrön is kialakulhat, és ezért szükséges a bőrgyógyászati anyajegy-vizsgálat tetőtől talpig. Hasonló jelenség tapasztalható állatoknál a szőrrel fedett, napnak kitett területeken (például birkák esetén Ausztráliában), ahol melanóma alakult ki a gyapjúval fedett bőrfelületen.
A sapka, kalap viselésén kívül, a fejbőr (és haj) védelmére megfelelő, praktikus kozmetikai megoldások alkalmazása jóval összetettebb kérdés, mint a test más területein: az organikus napvédők - megfelelő mennyiségű - használata elnehezíti, zsírosítja, fénytelenné teszi a hajat. Ez egyben új, innovatív lehetőségeket is rejt magában, valószínűleg UV-elnyelő pigmentek használatára van szükség, melyek kevésbé hajlamosak a haj esztétikai megjelenésének megzavarására, ami a fejbőrre kifejlesztett termékek előfeltétele.

Mi az a korpa?

Egészséges fejbőr: A korpára a felhám rendellenes hámlása jellemző, ami miatt az elhalt sejtek láthatóan összegyűlnek a fejbőrön.
Normál esetben az epidermisz sejtjei 28 naponként újulnak meg.
Amikor a bőr egyensúlya felborul, a megújulási folyamat felgyorsul és csak 13-15 napig tart.

Száraz korpa: A száraz korpa a korpásodás egyik leggyakoribb formája. Finom, apró, fehér színű pikkelyek jelennek meg a fejbőr felszínén és a hajtöveknél. Nem tapadnak oda a fejbőrhöz.
Könnyen kifésülhető, láthatóan ráhullik a ruházatra, sötét hajon könnyen észrevehető.

Zsíros korpa: A zsíros korpa esetén az elhalt sejtek összetapadnak és nagy, sárga színű foltokban, plakkokban jelennek meg, melyek odatapadnak a fejbőrhöz. Kapcsolódik hozzá egy fokozott faggyútermelődés, zsírosodás is. A viszketés miatt irritáció alakulhat ki.

Azonban jó tudni, hogy a korpásodás mindkét fajtájához gyakran viszkető fejbőr társul.

Írta: Bálint Tímea

marketing koordinátor

Forrás: https://www.vichy.hu/cikk/dercos-hair-and-scalp-clinic/a80025.aspx