Gyógyszer házhozszállítás Budapesten akár aznap!
Az emberi szervezet evolúciósan a természetes fényciklusokhoz, a nappalok és éjszakák váltakozásához idomult. Az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza a testhőmérsékletünket, az emésztésünket és a hormontermelésünket. A retinán keresztül érkező fényingerek közvetlen összeköttetésben állnak az agyunk tobozmirigyével és hipotalamuszával. A februári fényszegény állapot megzavarja a hormonális egyensúlyt, gyakran küzdünk ilyenkor fáradékonysággal, dekoncentráltsággal. A napsütés iránti vágyunk tehát valójában a szervezetünk segélykiáltása a biológiai rend helyreállításáért.
A fény ereje leginkább két fontos hormonunk egyensúlyán keresztül mutatkozik meg. Az egyik a szerotonin, amit gyakran boldogsághormonként emlegetünk. A napfény hatására a szervezetünk fokozza a szerotonin termelését, ami felelős a jó hangulatért, a nyugalomért és a mentális erőért. Ezzel szemben a sötétség hatására a szerotonin átalakul melatoninná, amely az alvásért és a regenerációért felel. A tél végén a probléma az, hogy a kevés fény miatt a szerotoninszintünk alacsony marad, míg a melatoninszintünk nappal is magasabb lehet a kelleténél. A napsütés azonnali frissítő hatása valójában egy gyors szerotonin-löket.
A fény hiánya nemcsak a hangulatunkat, hanem az agyunk feldolgozási sebességét is befolyásolja. A napfény jelenléte javítja a figyelemfelosztást, a munkamemóriát és a reakcióidőt. Ennek oka, hogy a fény serkenti az agy prefrontális kérgének aktivitását, amely a végrehajtó funkciókért felel. Februárban a fényterápia és a szabadban töltött idő valódi mentális doppingként működik. A mentális erő megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy még felhős időben is töltsünk legalább 20-30 percet a szabadban, mivel a szórt fény ereje még ilyenkor is többszöröse a belső helyiségek mesterséges világításának.
A fény ereje messze túlmutat a pszichológián, így a fizikai jólétünkre is közvetlen hatással van. A napfény hatására a bőrben nitrogén-oxid szabadul fel, amely tágítja az ereket, ezáltal csökkenti a vérnyomást és javítja a keringést. A fényterápia stimulálja a mitokondriumokat, a sejtjeink apró erőműveit, fokozva ezzel az általános energiaszintet és a sejtregenerációt. Az immunrendszerünk is hatékonyabban működik, ha elegendő fény ér minket, hiszen a cirkadián ritmus pontossága meghatározza a gyulladásos folyamatok szabályozását. A napsütés tehát nemcsak esztétikai vagy hangulati elem, hanem egyfajta katalizátor, amely nélkül a testünk alapvető funkciói csak takaréklángon képesek üzemelni.
Érdekes megfigyelés, hogy a napsütés a szociális viselkedésünket is pozitívan befolyásolja. A magasabb szerotoninszint türelmesebbé, nyitottabbá és empatikusabbá tesz minket. A tél végi bezárkózás után az első napsütéses napokon érezhetően megnő a közösségi terek forgalma, az emberek szívesebben kezdeményeznek beszélgetést. A fény iránti vágyunk tehát egyben a kapcsolódás iránti vágy is. A sötét, magányos téli esték után a napfény hívogató ereje segít újraépíteni a mentális hidakat embertársaink felé, elűzve a szociális izoláció okozta szorongást.
Hogyan használhatjuk ki a fény erejét a mindennapokban? Törekedjünk a reggeli fény maximalizálására. Ébredés után azonnal húzzuk el a függönyöket. Alakítsuk át a munkakörnyezetünket úgy, hogy a lehető legközelebb üljünk az ablakhoz. Ne becsüljük alá a napsütés hiányát sem, hiszen a februári séta borús időben is értékesebb a szervezetnek, mint a monitor kék fénye előtt töltött idő.
A napkezdés meghatározó pillanata a szervezet cirkadián ritmusának beállítása szempontjából, ezért az ébredést követő első egy órában fontos a bőséges fénybevitel. Amint kinyitjuk a szemünket, törekednünk kell arra, hogy minél előbb érje a retinánkat természetes vagy nagy intenzitású mesterséges fény, mert ez adja meg az agynak a jelet a melatonin lebontására.
A délelőtti és a kora délutáni órákban a fő cél a szerotoninszint magasan tartása és a kognitív funkciók támogatása, amit leginkább a szabadban töltött idővel érhetünk el. Még egy borús, felhős napon is nagyságrendekkel több fény éri a szemünket a szabad ég alatt, mint a legvilágosabb irodai környezetben, ezért érdemes a tízórai szünetet vagy az ebédet egy rövid sétával egybekötni. Amennyiben kénytelenek vagyunk beltéren tartózkodni, üljünk az ablakhoz minél közelebb, és kerüljük a sötétített üvegeket vagy a behúzott függönyöket. Ez az időszak az, amikor a fény ereje a leginkább támogatja a fókuszt és a döntéshozatali képességet, ráadásul így megelőzhető az ebéd utáni hirtelen energiaesés és a téli levertség fokozódása.
Ahogy a természetes fény ereje csökken, a szervezetnek fel kell készülnie a pihenésre, amihez a fényviszonyok megváltoztatására van szükség. A délutáni órák végétől kezdődően érdemes tudatosan kerülni az erős, hideg tónusú fényforrásokat, és fokozatosan áttérni a meleg, sárgásabb árnyalatú világításra, amely nem gátolja a melatonin termelődését. A digitális eszközök használatát a lefekvés előtti két órában célszerű minimálisra csökkenteni, vagy ha ez nem megoldható, szoftveres kékfény-szűrők és éjszakai üzemmódok használatával tompítsuk az irritáló hatást. A lakásban ilyenkor már csak olvasólámpákat vagy sólámpákat javasolt használni, amelyek a lenyugvó nap fényét utánozzák, ezzel segítve az agyat a relaxációban és a mély, regeneráló alvás előkészítésében.
A napsütés iránti vágyunk tehát összetett, mélyen gyökerező biológiai szükséglet, amely a túlélésünket és a mentális egyensúlyunkat szolgálja. Februárban a tudatos szabadban tartózkodás és a boldogsághormonok termelésének támogatása a legfontosabb eszközeink a tavaszi megújuláshoz. Ha megértjük a fény erejét és tiszteljük a szervezetünk fényszükségletét, nemcsak a téli depressziót kerülhetjük el, hanem magasabb szintű mentális és fizikai jólétben köszönthetjük a természet ébredését.
Írta: Kiss Anita
Forrás: https ://gyogyszernelkul.com/meg-telen-is-szuksegunk-van-napfenyre/
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj új termékeinkről, ajánlatainkról, kedvezményeinkről.