Festett tojás és barkaág: közeledik a Húsvét!

A keresztény világ legnagyobb ünnepeként számon tartott Húsvét Krisztus feltámadására emlékeztet bennünket. A mozgóünnep utáni 50 napra esik Pünkösd, ezzel zárul a „húsvéti ünnepkörnek” nevezett időszak. Napjainkban a Húsvét rendszerint családi összejövetelekkel telik, amikor a gyermekek a kertben színes csoki tojásokat keresnek, és természetesen az asztalra kerülnek a hagyományos húsvégi ételek a sonkától kezdve a majonézes salátákon keresztül egészen a fonott kalácsig. A tavaszvárás ünnepeként is számon tartott néhány naphoz olyan elfoglaltságok is társulnak, mint a locsolkodás vagy a tojásfestés. Ugyan alapvetően elmondható, hogy ezek mára egyre inkább kivesznek a köztudatból, de vidéki falvainkban és a hagyományőrző közösségekben még mindig egy vödör, kútról hozott hideg vízzel frissítik fel a lányokat, és gondoskodnak a legények arról, hogy biztosan ne hervadjanak el.

Ételszentelés Húsvét vasárnap

A Húsvéti lakomák közepette érdemes arra is gondolni, hogy a sonka, a tojás, a bor, vagy a kalács templomban történő megszentelése a 10. század óta ismeretes. A szentelt ételeknek különleges erőt tulajdonítottak akkoriban, és a szentelt kalácsból például rendszerint adtak a tyúkoknak, hogy gazdag tojáshozammal ajándékozzák majd meg a gazdát. Apropó, tojás! A Húsvét leginkább meghatározó jelképe az élet és az újjászületés szimbólumaként is ismert. A főtt vagy kifúrt tojásokat festékbe mártották, vagy felületükre kézzel festettek különböző motívumokat. A minták tradicionálisan különbözőek voltak, és a tojáspatkolás művészi szintre fejlesztette a tojások dekorációját.

Szimbólumok a nyuszitól a barkaágig

Hasonlóan a tojáshoz, a nyúl is a termékenység szimbólumaként kapcsolódik a Húsvét ünnepéhez. Eredetileg német hatásra honosodott meg hazánkban, de idővel az ünnep elmaradhatatlan részévé vált akár csoki formában, akár a kertben ugrándozó tapsifüles kapcsán. Szintén kedves, ház körül állatunk, a bárány, mely népszerű szimbólum a húsvéti ünnepek környékén. Az állatot az áldozattal azonosíthatjuk, melyet Jézus kereszthalálával meghozott. Dekorációs elemként és szimbólumként is számon tartható a barkaág, amely a hazai időjárási viszonyokkal összefüggésben a pálma-és olajág mintájára tartozik az ünnephez. Ez utóbbiakkal köszöntötték Jézust Jeruzsálembe bevonulásakor. Erre emlékezvén nem ritka, hogy barkaágakat használnak a hazai otthonokban dekorációként.

Locsolkodás: kölnitől a friss kútvízig

Az ünnep szorosan összekapcsolódik a locsolkodás szokásával. Ez az a hagyomány, melyet mindenki ismer még annak ellenére is, hogy mind kevesebben gyakorolják. Részben a keresztelésre utal, de összekapcsolható azzal a legendával is, miszerint a feltámadás hírét vivő zsidó asszonyokat a katonák vízzel igyekeztek lecsillapítani. Napjainkban kölni használatával, egy rövid versike kíséretében locsolják meg a fiú gyerekek a lányokat, asszonyokat. A Szeged környéki hagyományok szerint Húsvéthétfőn egy vödör vízzel öntözték meg a lányokat, egyenesen a kútból merítve a vizet. Ismert olyan hagyomány is, miszerint a kedd a lányok napja volt, és ekkor ők locsolták meg bőségesen a legényeket. A hímes tojás persze még hétfőn járt az erősebbik nem képviselőinek.

Kereszténység és néphagyomány együtt

A Húsvét tipikusan az az ünnep, amikor a kereszténység története, a hit, valamint a tájegységenként eltérő néphagyományok összekapcsolódnak. Mindezek mellé napjainkban azok a modernkori elfoglaltságok is társulnak, mint a húsvéti wellness hétvégék és a különleges családok összejövetelek fenséges fogásokkal az asztalon. Bár nagyvárosainkban a locsolkodás és a tojásfestés már szinte teljesen kiment a divatból, és a mostani fiatal generáció már aligha követi ezeket a hagyományokat, mégis elmondható, hogy valamiféle érdekes kettősség jellemzi a Húsvétot, ami helyenként még hazánkban is a régi korokra emlékeztet.

Húsvéti fogások az asztalon

Az ünnep természetesen nem csak a hagyományok őrzéséről vagy az egyházi vonatkozásról szól, hanem sok család esetében főként az összejövetelekről és a fenséges lakomákról. Mint karácsonykor, így Húsvétkor is megvannak azok a tipikus ételek, melyek rendszerint az asztalra kerülnek. A bőséges Húsvéti reggeli elképzelhetetlen tojás, sonka, szalonna és fonott kalács nélkül. Ezek egyébként a nap folyamán bármikor megállják a helyüket, de persze a főtt és sült fogásokról sem kell lemondani. A palócleves tápláló és ízletes húsos leves, melyet még kezdő háziasszonyok is gond nélkül el tudnak készíteni. A régi ízek kedvelői számára a kocsonya elmaradhatatlan, de a házi készítésű torma is jó szolgálatot tesz szinte bármilyen fogáshoz. A húsos, tojásos, sonkás, majonézes ételek után pedig jöhet a répatorta, ami az egészséges étrend követői számára is remek választás lehet.  

S ha már a szervezet számára hasznos ételekről van szó, akkor nem mehetünk el a finomított szénhidrátokat nélkülöző fogások mellett sem. A húsvéti lakoma nem kell, hogy szükségszerűen egyet jelentsen a plusz kilókkal. Ma már sokféle olyan alapanyag közül válogathatunk, melyek lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaznak, vagy éppen kiválóan kiválthatóak velük a hagyományos édesítésre használt alapanyagok. A zabpehelyliszt és a stevia se hiányozzon a konyhából akkor, ha a Húsvéti menü összeállításáról van szó.

A Húsvéti hosszú hétvége 2018-ban remek alkalmat kínál arra, hogy a családdal, barátokkal együtt töltsük az időt. Az időjárás ekkortájt már lehetővé teszi a szabadtéri programokat, hazánk pedig szebbnél-szebb kirándulóhelyekkel várja a turistákat. Akár ahhoz sincs még késő, hogy valamelyik wellness hotelben szobát foglaljunk, és a pihenésre szánt napokban átadjuk magunkat a teljes körű testi és lelki feltöltődésnek. A természet újjáéledése és az első tavaszi napsugarak rendszerint együtt jelzik, hogy a Húsvét is hamarosan megérkezik.