Génjeinkbe van kódolva, ki tudjuk-e aludni magunkat?

Bár az alvásra szervezetünk minden részének szüksége van, a minőséget és a mennyiséget nem mi döntjük el e téren a szakemberek szerint, hanem a génjeink.

A Kentucky, a Stanford és a Lausanne Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a gének, amelyek szervezetünk 24 órás napi, cirkadián ritmusáért felelősek, nemcsak azt szabályozzák, hogy mikor aludjunk, hanem azt is, hogy eközben mennyire tudunk regenerálódni. Dr. Bruce O’Hara, a kutatócsoport egyik tagja szerint még mindig nem tudni pontosan, hogy mi hasznunk van az alvásból, mint ahogyan azt sem, hogyan és miért leszünk fáradtak, amikor nem alszunk eleget. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy az alvás során olyan alapvető folyamatok játszódnak le az agyban, amelyek segítik az idegsejtek energiájának megújulását, valamint rögzülnek az emlékek. A kutatók felfedezték, hogy az óraként működő gén (óra-gén) aktivitása és az alváshiány kialakulása között szoros összefüggés van. Korábbi vizsgálatok már igazolták a gén és az energia-anyagcsere közötti erős kapcsolatot, így a szakemberek szerint a kettő együtt alátámasztja azt, hogy az alvás egyik célja az energiaháztartás rendezése.               

A kísérlet elvégzéséhez a kutatók három olyan egértörzset használtak, amelyek eltérő genetikai állományuk miatt más-más módon reagáltak az alváshiányra. A kutatók először alvásmegvonást alkalmaztak az állatoknál, majd engedték, hogy kipihenjék magukat. Mindkét fázisban több alkalommal is mérték az óra-gén aktivitását. Megfigyelték, hogy a Period 1 és 2 gének aktivitása fokozatosan emelkedett az alvásmegvonás idejével párhuzamosan, és csökkent, amikor hagyták az állatokat aludni. Dr. Paul Franken, a kutatócsoport vezetője szerint az egértörzsek közül azok esetében emelkedett nagyobb mértékben a két gén aktivitása, amelyek a legkevésbé voltak képesek regenerálódni az alvás során, ami magyarázhatja az egyéni különbségeket az alvás hossza és minősége szempontjából.               

Az alváshiány vagy a rossz minőségű alván nemcsak megnehezítheti a mindennapjainkat, hanem fizikális betegségeket is okozhat, sőt, lelkileg is megviselhet bennünket. Szakemberek szerint az alváshiánytól magasabb lesz a vérnyomásunk, ami a szívroham esélyét is megnöveli. Ha nem pihenünk eleget, a szervezetünkben megnő a stresszhormonok szintje, ezáltal pedig arra állnak rá a szerveink, hogy keményebben dolgozzanak, és állandó készenléti állapotban legyenek. Az alvás agyunk számára is fontos, hiszen ekkor regenerálódik, így tudjuk elkerülni a koncentrációs zavarokat. Kutatók szerint, ha kialvatlanul ülünk a volán mögé, az akár olyan veszélyes is lehet, mint az ittas vezetés. Amerikai kutatók azt állapították meg, hogy az alváshiány az agysejtek elhalásához vezethet. Egerekkel folytatott kísérleteik szerint a hosszantartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet. A szakemberek szerint az alváshiány visszafordíthatatlan agysérülésekhez vezethet.      

Az alvás során az immunrendszerünk sejtjei is regenerálódnak, ezáltal a szervezetünk hatékonyabban tudja leküzdeni a különböző kórokozók támadásait is. Svéd kutatók szerint az alváshiány hatására módosulnak azok a génjeink is, amelyek testünk belső órájáért felelősek, ezáltal pedig megváltozhat a testhőmérsékletünk, az étvágyunk, az agyműködésünk. Más szakemberek szerint az alváshiány lelkileg is megviselhet bennünket, és képtelenek lehetünk kordában tartani az érzelmeinket. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül az agy érzelmi központjai a rossz élményeket drámaian túlreagálják. A kutatók kimutatták, hogy a hiperaktív válasz oka a prefrontális lebeny leállása, egy olyan agyterületé, amely normál esetben szabályozza az érzelmeket.          

Amerikai kutatók szerint el is hízhatunk, ha nem megfelelő minőségben és mennyiségben alszunk. A szakemberek szerint azok a nők, akik napi öt óránál kevesebbet alszanak, átlagosan nehezebb súlyúak, mint azok a társaik, akik hét órát fordítanak az éjszakai pihenésre. Sanjay Patel, a kutatás vezetője szerint az eredmények szerint a kevesebbet alvó nőknél 32%-kal nagyobb valószínűséggel fordul elő jelentős, azaz 15 vagy több kg-os súlygyarapodás, és 15%-kal nagyobb eséllyel válnak túlsúlyossá a 7 órát alvó nőkhöz képest. Svéd szakemberek is megállapították, hogy az alváshiány miatt az anyagcsere folyamatok lelassulnak, ami könnyen súlygyarapodáshoz vezethet. Christian Benedict, tanulmány vezetője szerint pedig a felnőtteknek naponta hét-kilenc órát kell aludniuk. 

Érdemes ezért mindent megtenni annak érdekében, hogy ki tudjuk aludni magunkat. Az Unipatika Gyógyszertárak számos alvást segítő készítménnyel áll az Ön rendelkezésére alvászavarok esetén. Jöjjön el hozzánk és mi segítünk megteremteni Önnek a nyugodt éjszakákat!

Írta: Kármán Nikola

Források: www.webbeteg.hu; www.vital.hu; www.index.hu; www.origo.hu