Gyerekkorban kivédhető a lisztérzékenység okozta csontritkulás

A lisztérzékenység problémájával számos ember küzd világszerte. E betegség felnőttek és gyerekek esetében is csontritkulást okozhat, de gyerekkorban ez a következmény a szakemberek szerint megelőzhető lehet.

A lisztérzékenység örökletes betegség, amely azt jelenti, hogy a gluténre az érintettek egész életükben intoleranciát mutatnak. A lisztérzékenység leggyakrabban 9-24 hónapos kor között derül ki. E problémának számos egészségügyi következménye, szövődményei van, többek között a metabolikus csontbetegségek. A csontsűrűség csökkenésének hatására a gyermekekben nem alakul ki az optimális csonttömeg, felnőttekben pedig csontvesztés történik, így megnő a csontritkulás kockázata. Egyes szakemberek vizsgálatai szerint azonban a gluténmentes diéta betartásával megelőzhető a gyerekeknél ez a komoly probléma. Ezzel az étrenddel ugyanis gyorsan nő a csontsűrűség. Felnőttkorban ez a módszer már nem állja meg a helyét, már ami a normális csontsűrűség elérését illet, de a gyerekkorban így megkezdett kezelés segítségével megelőzhető a felnőttkori csontritkulás.

A lisztérzékenység, más néven coeliakia a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése, amely az étkezéssel bevitt bizonyos növényi fehérje, glutén hatására alakul ki azoknál, akik erre érzékenyek. A lisztérzékenység hajlama öröklődik, így akinek a családjában ez fennáll, számíthat arra, hogy az utódoknál is jelentkezni fog. Kialakulásában immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak. A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin. Emellett a rozs, az árpa és a zab hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az érintettek szervezetében.           

A lisztérzékenység tünetei között van a hasmenés, fogyás, puffadás, vérszegénység, gyengeség, fáradékonyság, viszkető kiütés, ataxia, idegbántalmak, kopaszság, pikkelysömör. A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja egyénenként különböző. A lisztérzékenység vérvétel során mutathatók ki, de javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele, és szövettani vizsgálata is, a kezeletlen lisztérzékenység ugyanis a nyirokrendszer daganatos betegségeit vonhatja maga után.           

A lisztérzékenység kezelése gluténmentes étrendet jelent. A tünetek kezelése nem elegendő, hanem a kiváltó okot kell megszüntetni a mindennapokból. A lisztérzékeny étrendet bár nem könnyű összeállítani és betartani, mégsem lehetetlen, ha a beteg tudja, mit szabad ennie, innia és mit nem. A tiltott ételek közé tartozik a búza, a liszt, a rozs, a korpa, az árpa, a maláta, a tönkölybúza, a durumbúza. Az alkohol is kerülendő e betegek számára, különösképpen a sör, a whiskey, a vodka, és a gin. Nyomokban glutént tartalmazhat a karamell, a citromsav, a maltóz, a rizstej, a szójaital, a szójaszósz, egyes sajtok, a sütőpor, az instant kakaó és kávé, a levesporok, a mártásporok, a mustár, a ketchup, a nápolyi, a keksz.     

A gluténmentes diéta azonban számos ételt tartalmaz, amelyeket bátran fogyaszthatnak a betegek. Ilyen többek között a burgonya, a rizs, a kukorica, a köles, a hajdina, a bab, a borsó, a gyümölcsök, a zöldségek, a halak, a húsok, és a tejtermékek egy része. A tojás és a növényi zsiradékok is fogyaszthatók. Nassolnivalónak ajánlottak a rizs- és kukoricapelyhek, a puffasztott rizsszeletek, és az olajos magvak. Az édességek közül azok fogyaszthatók, amelyek szerepelnek a hivatalos gluténmentes listán, például egyes kekszek, sütemények vagy cukorkák. Fűszerezésre a száraz és a zöld fűszernövények alkalmasak. Az italok közül leginkább a csapvíz, a szénsavmentes ásványvíz, a gyümölcslevek, teák, gyógyteák ajánlottak. Ha helyesen összeállított étrendhez jut a beteg, akkor nem szenved hiányt egyetlen tápanyagban sem, és a betegség tünetei teljesen elmúlnak.

Holland kutatók nemrég végzett vizsgálatuk során azonosítottak egy enzimet, amely az emésztőrendszer laboratóriumi szimulálása során képes volt a glutént lebontani. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben a klinikai próbák is igazolják ennek hatékonyságát, az Aspergillus niger elnevezésű fekete penészgombából származó enzimet adalékként alkalmazhatják a glutént tartalmazó élelmiszerekben, amelyeket így a gluténérzékenyek is súlyosabb következmények nélkül fogyaszthatnának. A hollandiai Leiden Egyetem orvosi központjában vizsgálták a prolyl-endoproteáz nevű enzimet, és a szakemberek azt találták, hogy jelentősen felgyorsítja a fehér kenyérben lévő glutén lebontását. A kísérletben kilencven perc elteltével nem maradt azonosítható mennyiségű glutén, holott az enzim nélkül legalább 120 percig a gyomorban tartózkodik. A kutatók hasonló eredményt kaptak szokásos gyorséttermi étellel kapcsolatban is. Az enzimes kezelésnél a glutént alkotó glutenin és gliadin peptidek T-sejt stimuláló hatása is eltűnt. Ez azt jelenti, hogy e módszerrel az arra érzékenyeknél megszüntethető lehet glutén allergén, toxikus hatása.

Írta: Kármán Nikola

Források:
http://www.vital.hu/liszterzekenyseg-csontritkulas; www.hazipatika.com