Hogyan hat az étel az elmére és a testre

Tényleg az vagy, amit megeszel

A jó étel pozitív hatással van az ember hangulatára. Ennek az örömnek egy része azonnali. Azok, akik kerülik a túlevést és az étkezés közbeni negatív ingereket (pl. veszekedés), élvezni fogják a vércukorszintjük étkezés utáni emelkedését. És ez az endorfinok, azaz boldogsághormonokként ható vegyi anyagok, áradatát indítja el az agyukban.

De az öröm mélyebbre hatol. A triptofán tartalmú ételekkel például biztosítjuk a dopamin, az öröm és a jutalom érzését szabályozó; valamint a szerotonin, a hangulat szabályozását segítő neurotranszmitter előállításához szükséges esszenciális aminosavat. A folsavat tartalmazó ételek segítenek, hogy az agy megfelelően tudjon működni. A gyümölcsök és zöldségek C-vitaminja pedig többek között részt vesz a dopamin noradrenalinná átalakításában, amelynek hiánya összefüggésbe hozható a depresszióval. 

A mentális egészségügyi zavarok növekedésével egyre több tudós vizsgálja azt, hogy az élelmiszerek vagy a táplálékkiegészítők hogyan hatnak az elmére. Mivel az agy a test legösszetettebb és legenergiaigényesebb szerve, szinte biztosan meg vannak a maga speciális, táplálkozási igényei. Üdvözölünk a táplálkozási pszichiátria újonnan kialakulóban lévő területén.

Az agyi NRV

A felnőtt emberi agy, amely a test tömegének mintegy 2%-át teszi ki, az anyagcsere-energia 20%-át használja fel. Számos vitaminra és ásványi anyagra van szükség a működéséhez. Még az agy anyagcsere-útvonalainak egyetlen kis szakaszában is számos alapvető tápanyag szükséges. Csak a triptofán szerotoninná történő átalakításához B6-vitamin, vas, foszfor és kalcium kell. Az agy tápanyagszükségletének elkülönítése a test többi részéétől nehéz feladat. A mikrotápanyagokból az ajánlott napi mennyiségi előírások kevés segítséget nyújtanak, mert az agy számára nem létezik külön NRV (ajánlott napi bevitel), még. 

Más területekhez képest a táplálkozástudomány alultanulmányozott. Ez részben azért van, mert például a gyógyszerek tesztelésére használt randomizált, kontrollált vizsgálatok itt nem kivitelezhetőek egyszerűen: kevesen akarnának évekig kitartani egy kísérleti étrend mellett. A táplálkozástudomány főként megfigyeléses vizsgálatokon alapul, megpróbálnak összefüggéseket találni bizonyos élelmiszerek, tápanyagok és betegségek között. Bár ezek az elemzések nem alkalmasak arra, hogy véglegesen bizonyítsák az ok-okozati összefüggéseket, de azok - ahogy a dohányzás és a tüdőrák esetében is - sok ilyen típusú vizsgálat után máris elkezdenek láthatóvá válni.

Tápláld az agyad!

Ma már egyértelmű, hogy bizonyos étrendek különösen jót tesznek az agynak. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben és teljes kiőrlésű gabonafélékben gazdag, de vörös és feldolgozott húsokban, valamint telített zsírokban szegény "mediterrán étrend" betartása csökkenti a Stroke, a kognitív zavarok és a depresszió kialakulásának esélyét. Egy másik, a közelmúltban végzett tanulmány szerint a polifenolokban (mint például a zöld teában található antioxidánsok) gazdag "zöld" mediterrán étrend csökkentette az időskori agysorvadást. A MIND-diéta (az agy egészségének fokozása érdekében összeállított étrend), amely többek között a bogyós gyümölcsök fogyasztását helyezi előtérbe más gyümölcsökkel szemben, valószínűleg csökkenti a demencia kockázatát.

A tudósok úgy gondolják, hogy az ilyen étrend az agyban lévő gyulladásokat mérsékli, és ez olyan területeket érinthet, mint a hippocampus, amely a tanulással, a memóriával és a hangulatszabályozással van kapcsolatban és ahol felnőtteknél új idegsejtek keletkeznek. Állatokon végzett vizsgálatok szerint az omega-3 zsírsavakban (például a dióban), flavonoidokban (a zöld teában), antioxidánsokban (bogyós gyümölcsökben) és resveratrolban (vörös szőlőben) gazdag étrend az idegsejtek fejlődésére serkentően, míg a gyulladásos folyamatokra enyhítően hat. Ez összhangban áll azokkal a kutatásokkal, amelyekben a rendszeresen fogyasztott ultrafeldolgozott, olajban sült és cukrozott ételeket fokozzák a gyulladást az agyban és növelik a depresszió kialakulásának kockázatát.

Írta: Balla Réka gyógyszertári szakasszisztens

Forrás: economist.com