Immunerősítés mesterfokon - Milyen vitaminokra van szükségünk a tél közepén?

A napfényvitamin és a sejtszintű védekezés dinamikája

 

A téli immunvédelem Origója megkérdőjelezhetetlenül a D-vitamin. Január közepére a magyar lakosság jelentős részének szervezetéből kiürülnek a nyáron felhalmozott raktárak. Ilyenkor a napsugárzás beesési szöge és az UV-B sugárzás intenzitása ilyenkor nem elegendő. A D-vitamin hiánya nem csupán a csontanyagcserét érinti, hanem közvetlen hatással van az immunrendszer karmestereire, a T-limfocitákra.

 

Amennyiben szintje nem éri el a megfelelő tartományt, az immunsejtek nem képesek felismerni az idegen antigéneket. A megfelelően felépített téli kúrában a D-vitamin nem csupán kiegészítő, hanem egyfajta alap, amely nélkül a többi mikrotápanyag sem tudja kifejteni maximális hatását. A gyógyszertári készítmények előnye itt mutatkozik meg leginkább, hiszen a pontosan adagolt, ellenőrzött minőségű hatóanyag biztosítja, hogy a szervezet valóban hozzájusson a szükséges napi 2000-4000 egységhez.

 

Az aszkorbinsav szerepe az oxidatív stressz elleni küzdelemben

 

A C-vitamin, vagyis az aszkorbinsav jelentőségét gyakran bagatellizálják a köznyelvben, pedig élettani szerepe a januári megfeszített munkatempó mellett felértékelődik. Amikor a szervezetünk teljes fordulatszámon pörög, a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatok melléktermékeként szabad gyökök keletkeznek. Ha ehhez hozzáadjuk a külső környezeti stresszt és a légszennyezettséget, az oxidatív stressz mértéke olyan szintet érhet el, ami gyengíti az immunsejtek membránját.

 

Az aszkorbinsav nem csupán lerövidítheti a felső légúti megbetegedések lefolyását, de elengedhetetlen a kollagén szintézishez is, ami a nyálkahártyák épségéért felel. Az ép nyálkahártya az első mechanikai gát, amely megakadályozza a vírusok bejutását a véráramba. A januári időszakban a C-vitamin folyamatos, lassú felszívódású formában történő bevitele az ideáli. A cél az, hogy a vesék ne ürítsék ki azonnal a felesleget, hanem szintje egyenletes maradjon a nap folyamán.

 

A nyomelemek jelentősége 

 

Míg a vitaminokról sokat beszélünk, a nyomelemek – különösen a cink és a szelén – gyakran méltatlanul háttérbe szorulnak, pedig nélkülük az immunrendszer motorja egyszerűen leállna. A cink központi szerepet játszik a sejtosztódásban, márpedig egy fertőzés esetén a szervezetnek pillanatok alatt több millió új immunsejtet kell előállítania. A cinkhiányos állapotban ez a válaszreakció késlekedik, lehetőséget adva a kórokozóknak a szaporodásra.

 

A szelén ezzel párhuzamosan rendkívül erős antioxidáns enzim. A januári szürkeségben, amikor a táplálkozásunk gyakran szegényebb friss, ásványi anyagokban gazdag összetevőkben, a szelén és a cink együttműködése jelenti a különbséget a gyors felépülés és az elhúzódó, szövődményes betegségek között. Ezek a mikrotápanyagok mintegy katalizátorként működnek, felerősítve a vitaminok hatékonyságát.

 

A mikrobiom és az immunrendszer szimbiózisa

 

A modern orvostudomány egyik legfontosabb felismerése, hogy az immunrendszer mintegy 70-80 százaléka a bélrendszerben található. A decemberi nehéz ételek, a cukorfogyasztás és az esetleges alkoholfogyasztás megterheli a bélflórát, januárra pedig a jótékony baktériumtörzsek egyensúlya gyakran felborul. Amikor a mikrobiom sérül, a bélfal áteresztővé válhat, és az immunrendszer kapacitásait leköti a bélből érkező toxinok elleni védekezés, ahelyett, hogy a légúti vírusokra koncentrálna.

 

Cél a bélflóra regenerálása

 

A probiotikumok és a hozzájuk kapcsolódó prebiotikumok bevitele segít fenntartani a szükséges baktérium-összetételt. A gyógyszertári tisztaságú élőflórás készítmények szelektált törzsei célzottan képesek visszaszorítani a gyulladáskeltő baktériumokat, így tehermentesítve a teljes szervezetet. A prebiotikumok szolgálnak a probiotikumok táplálékaként, és elsősorban rostok fogyasztásával biztosíthatjuk ezt a szervezetnek.

 

A zsírban oldódó vitaminok és a nyálkahártyák védelme

 

Nem feledkezhetünk meg az A- és E-vitaminokról sem, amelyek a téli bőrszárazság és a nyálkahártyák irritációja elleni küzdelem főszereplői. Az A-vitamin hámvédő vitaminként biztosítja, hogy a légutakat borító csillószőrös hám megfelelően működjön, s ki tudja söpörni a megtapadt porszemcséket és baktériumokat. Az E-vitamin a legerősebb zsírban oldódó antioxidánsként védi a sejtek lipidrétegét a roncsolódástól.

 

Ezek a vegyületek csapatjátékosok. Az E-vitamin például védi a C-vitamint az oxidációtól, a D-vitamin felszívódásához pedig elengedhetetlen a magnézium jelenléte. A januári immunerősítés során tehát nem érdemes egyetlen „csodaszert” keresnünk, hanem egy tudatosan felépített, többkomponensű stratégiát célszerű alkalmaznunk. A patikákban elérhető komplex készítmények éppen ezt az élettani együttműködést használják ki, pontosan olyan arányban vegyítve az összetevőket, ahogy azt a szervezet biokémiája megköveteli.

 

Tudatos pótlás,avagy befektetés a tavaszi vitalitásba

 

A szervezetnek januárban van a legnagyobb szüksége energiára a hőháztartás fenntartásához és a védekezéshez. A mikrotápanyagok pótlása nem csupán a betegségek elkerülését szolgálja, hanem biztosítja azt a mentális és fizikai energiát, amelyre a munkába való visszatéréskor szükségünk van. A gyógyszerészi tanácsadás során mindig kiemeljük, hogy a megelőzés sokkal kevésbé megterhelő a szervezet számára, mint a már kialakult fertőzés kezelése. A tudatosan összeállított vitaminkúra januári megkezdése alapozza meg azt a vitalitást, amivel aztán az első tavaszi napsugarakat már valóban kicsattanó formában köszönthetjük.

 

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https: //egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/egeszseges-kornyezet/hidegben/teli-vitaminpotlas.html

https: //www.hazipatika.com/taplalkozas/vitamin_abc/cikkek/telen_ezek_a_legfontosabb_vitaminok