Cikkek
Immunrendszerünk segítői II. - A D-vitamin
Immunrendszerünk segítői II. - A D-vitamin
A D-vitaminról és annak hatásairól számos kutatást végeztek, s végeznek napjainkban is. Fontossága nemcsak a csontrendszer erősségének megőrzésében mutatkozik meg, hanem az immunrendszerben betöltött szerepe miatt is; így cikkünkben annak jártunk utána, mi mindenre van hatással a D-vitamin.
A D-vitamint szervezetünk saját maga állítja elő napfény (UV-sugárzás) hatására. A D-vitamin megnevezés alatt kétféle vitamint értünk: a D2- és a D3-vitamint. A D2-vitamin (ergokalciferol) elsősorban növényekben fordul elő. Nagyobb mennyiségben az élesztő, néhány gombafaj és az anyarozs tartalmazza. A D3-vitamin (kolekalciferol) állatokban és az emberben a bőr faggyúmirigyeiben keletkezik a 7-dehidro-koleszterin nevű elővitaminból. Tulajdonképpen egy hormonvegyület, mely inaktív formában kering a szervezetben, s az aktuális szükségletnek megfelelően alakul át a májban, majd a vesében aktív hormonná.
Legfontosabb élettani hatása a kálcium (és foszfor) felszívódás fokozása a csontképződéshez. Hiányában gyermekeknél angolkór (rachitis), felnőttek esetén csontlágyulás, csontritkulás, fogromlás jelentkezhet, ugyanis a kalcium nem képes D-vitamin hiányában beépülni a csontokba és a fogakba.
A D-vitamin hiánya a csontrendszeri tünetek mellett izomgyengeséget, idegrendszeri bántalmakat okozhat (depresszió), illetve szerepe van a cukorbetegség, PCOS, daganatok, asztma és szív-érrendszeri betegségek kialakulásában is, továbbá az immunrendszer működésére is befolyással van.
Immunrendszeri hatásai
Régóta közismert immunerősítő tulajdonsága: meghűlés, nátha, súlyos légúti és különböző fertőző betegségek esetén az egészségügyi szakemberek rendszeresen javasolják a pótlását.
Kórokozók támadása esetén az immunrendszer T-sejtjeinek megfelelő aktiválódásához szükséges a D-vitamin. Ezenkívül szabadgyököket szabadít fel, és elindítja a védekezésben fontos segítő fehérvérsejtek osztódását. Továbbá a D-vitamin csökkenti a gyulladáskeltő és -fokozó anyagok szintjét is (pl. interleukinek (IL-6)). Ez nagyon fontos tulajdonság: a súlyos COVID–19 fertőzés esetén az IL-6 magas koncentrációja is felelős a beteg szervezetének összeomlásáért.
Hiánytünetek kialakulását elősegítő tényezők, állapotok
A kielégítő vitaminellátottság feltétele a szabad levegőn, napfényen való tartózkodás naponta minimum 15-30 percig. A téli, késő őszi és kora tavaszi napsugárzás még nem elegendő a vitamin képzéséhez, ezért tanácsos ebben az időszakban a szintetikus D-vitamin-pótlás, melyet egyénre szabottan kell alkalmazni.
A D-vitamin élelmiszerekben megtalálható halak májában, a tojássárgájában, valamint a dúsított élelmiszerekben (pl. gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok). Azonban csupán étkezéssel nem tudjuk fedezni a D-vitamin-szükségletünket.
A hazai ajánlás napi D-vitamin-bevitelre (NE=Nemzetközi Egység, 1 NE = 0.025 μg D3-vitamin):
A különféle adagolási eljárások (felnőttekre vonatkoztatva napi 1000-2000 NE, heti 7000 NE vagy havi 30 000 NE) hatékonysága és biztonságossága a kutatások szerint nem tér el egymástól, ami azt jelenti, hogy a D-vitamin hasznosulása mindhárom eljárással egyformán biztosítható. A nagy dózisú vitaminpótlást általában kóros D-vitamin-hiány esetén alkalmazzák.
Ebben a pandémiás időszakban tehát érdemes külön figyelmet fordítanunk a rendszeres D-vitamin-pótlásra, mellyel számos komoly betegség kialakulását előzhetjük meg.
Írta: Dr. Szikora Gyöngyvér
szakgyógyszerész
Forrás: https://www.webbeteg.hu
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj új termékeinkről, ajánlatainkról, kedvezményeinkről.