Jó vagy rossz koleszterin?

Mikor aggódjunk a koleszterinszintünk miatt?

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, a másik nagyobb hányada a májban képződik. Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga.

A koleszterinre természetesen szüksége van a szervezetnek, de csak megfelelő mennyiségben. A túl magas koleszterinszint ugyanis súlyos károkat okozhat az egészségünkben. Ha túl sok van belőle, akkor ez lerakódhat az érfalakon, úgynevezett plakkokat képezve, amelyek komoly problémákat okozhatnak. A plakkok ugyanis nemcsak leszűkítik a vérereket, de teljesen el is zárhatják az áramló vér útját, ez pedig agyvérzést vagy szívinfarktust is okozhat. Jól tesszük ezért, ha életmódunkat, étrendünket ennek megfelelően alakítjuk ki. A koleszterincsökkentés legjobb módja, ha telítetlen zsírsavakban gazdag ételeket eszünk, azaz mellőzzük a zsíros húsokat, a süteményeket, a kelt tésztákat, és előnyben részesítjük a rostdús élelmiszereket.

A koleszterin vegyületnek három típusát különböztetjük meg:  összkoleszterin, HDL , és LDL koleszterint. A HDL koleszterin (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein), az ún. „jó” vagy „védő”- koleszterin, ahogy a neve is mutatja, az érfalban a már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Ezzel részt vesz az érfal védelmében. Az LDL koleszterin (low density lipoprotein – kis sűrűségű lipoprotein), az ún. „rossz”- koleszterin, funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Ha túl nagy a koleszterin kínálat és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik, és a felesleges koleszterin az erek falában lerakódik. A lerakódott koleszterin következtében nő az érelmeszesedés, vagy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A laboratóriumi vizsgálatok során meghatározzák az összkoleszterin szintet, és ezen belül feltüntetik a HDL és LDL koleszterin arányát is.

Az összkoleszterin szint: 5.2 mmol/L > , ebből a HDL koleszterin - férfiaknál 0.9 mmol/L < - nőknél 1.1 mmol/L <, az LDL koleszterin: 3.4 mmol/L > A HDL vagy ún. „védő” koleszterin alacsony értéke, hajlomosít az érelmeszesedésre és ezzel szoros kapcsolatban álló szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulására. Szintjét változatos táplálkozással: csirkehús, lazac, pisztráng fogyasztásával, rendszeres testmozgással lehet az optimális szinten tartani, sőt, ha egyéb betegség miatt nem tilos, akkor rendszeresen, jó minőségű vörösborból fogyasztott 1 dl is védő hatással bír. Az LDL vagy ún. „rossz” koleszterin és az összkoleszterin emelkedett értéke egyaránt a koleszterin érfalban történőlerakódásának kedvez, csökkentve ezzel az érfal rugalmasságát, elősegítve az érelmeszesedést és növelve a következményes szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Mivel a vér koleszterin szintjét nagymértékben befolyásolja a bevitt táplálék koleszterin tartalma, ezért a magas koleszterin szint csökkentésének első lépése a koleszterin-szegény diéta bevezetése. A diéta kedvező hatásának eredménye több hét után mutatkozik meg, és ha a koleszterin értéke még így sincs a megfelelő tartományban, akkor következő lépésként a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek szedése jöhet szóba, melyek a koleszterin képződés gátlásával vagy a felszívódás megakadályozásával segítenek az optimális koleszterinszint beállításában. Segítségünkre lesz, ha optimalizáljuk a testsúlyunkat és rendszeres testmozgást végzünk. A már kialakult magas koleszterinszintet gyógyszeresen kell kezelni, különben komoly következményekkel nézhetünk szembe.

Kiegészítő terápiaként azonban szakképzett kollégáink a legmegfelelőbb étrend-kiegészítőket, teákat tudják javasolni Önnek, melyek jól összekombinálhatóak az orvos által felírt gyógyszerekkel.