Leszoknál végre a körömrágásról? Ismerd meg az okokat!

Azt gondolhatnánk, hogy a körömrágás elsősorban a gyermekekre igaz. Tény viszont, hogy felnőttként is sokan szembesülnek a problémával, ami nemcsak a megjelenésre, hanem akár az egészségi állapotra is rányomhatja bélyegét. A kézen, a körmökön a külvilágból nagyon sok vírus és baktérium telepedhet meg, és amikor észrevétlenül újra rágni kezdjük a körmöt, vagy mellette a bőrt, ezek gyorsan bevándorolnak szervezetünkbe. Ugyanakkor az esztétikai hátulütők mellett sem mehetünk el, a lerágott bőrcafatok ugyanis egyértelműen az érintett személy kiegyensúlyozatlanságáról és elfojtott agressziójáról adnak tanúbizonyságot.

Milyen az egészséges köröm?

Az egészséges ember körmei sima, fényes, rózsaszínes felszínnel rendelkeznek, és alul látszódik rajtuk az a bizonyos félholdacska. A betegségek és a hiányállapotok viszont hamar megmutatkoznak a körmökön is. A gyakori problémának számító, töredező köröm az A-vitamin hiányára hívja fel a figyelmet. Hasonló a helyzet a vashiánnyal, ám ilyenkor már a körömlemez is hajlamos elvékonyodni, lelassul a köröm növekedése. A megvastagodott, domború körmök arra hívhatják fel a figyelmet, hogy keringési zavarok, szív- és érrendszeri problémákban érintett tulajdonosuk. A hosszanti barázdák, a pöttyök megjelenése autoimmun betegségre utalhat.

A körömrágás, mint kényszercselekvés

A korábbiakkal szemben a körömrágás egyértelműen pszichés problémákra utal. Ha azt látjuk, hogy felnőttként valaki a szájához emeli a kezét, akkor szinte biztosak lehetünk abban, hogy a körömrágással a belső feszültséget kívánja enyhíteni. Ilyen tekintetben mindegy is, hogy ténylegesen a körmöket rágja, vagy a mellette levő bőrt. Esztétikai szempontból egyik sem szép, a viselkedés pedig olyan tulajdonságokra hívja fel a figyelmet, amit a legtöbben nem szeretnénk a nyilvánosság tudtára hozni. A cselekvés ugyanakkor ezt óhatatlanul is megteszi.

Egyfajta kényszercselekvésként is felfoghatjuk a körömrágást, hiszen sokszor anélkül tesszük, hogy tudatos gondolkodás megelőzné a folyamatot. A dolog evolúciós okokra is visszavezethető, hiszen a körmök eredeti funkciója a védekezés. Ma azonban jó esetben kulturált társadalomban élünk, ahol az agressziót, a veszélyhelyzetben való támadást már csak a szankcióktól való félelem miatt is elkerüljük. Marad tehát saját magunk „lefegyverzése”, a körmök lerágása.

Idegesség és belső bizonytalanság

A körömrágás az idegesség levezetését szolgálja, és arra utal, hogy az egyén komoly belső bizonytalanságokkal küzd. Nem ritka, hogy a valamilyen módon felsőbb pozícióban levő személytől való félelem indokolja a körömrágást.

A belső bizonytalanságra is utalhat a körömrágás. Az ilyen személyek nehezen hoznak döntéseket, és inkább visszavonulót fújnak, megvárják, amíg más dönt helyettük. A mindennapoktól és a felelősségtől való félelem önértékelési problémákkal kapcsolódik. Attól félünk sokan, hogy nem felelünk meg, nem vagyunk elég jók, és ezek a bizonytalanságok csúcsosodnak ki saját körmeink, bőrünk lerágásában. Mi a megoldás? Hogyan hagyhatod végre magad mögött ezt a kicsit sem szimpatikus szokást?

A baj az a dologgal, hogy tönkreteszed körmeidet, és erről mások azonnal leszűrik, milyen lelkiállapotban vagy. Valljuk be, ez napjainkban korántsem előnyös, főleg egy állásinterjún, vizsgán, vagy az ismerkedés során. Ami azonban még nagyobb gond, az a megoldatlan lelki problémák jelentette életminőség romlás.

Tedd fel magadnak azokat a bizonyos kínos kérdéseket!

Kitől félek ennyire? Mitől tartok a mindennapokban? Esetleg a múltban megoldatlan problémák sarkallnak arra, hogy bántsam magam? Figyeld meg viselkedési szokásaid! Tudatosan vedd észre, ha rágod a körmeid! Akár kérd meg kedvesed arra, hogy szóljon rád, ha ismét ezt teszed. Menj mélyre, és fedezd fel, hogy milyen érzések kerítenek ilyenkor uralmukba. Nem biztos, hogy könnyű lesz, és szembesülhetsz saját félelmeiddel, de a megoldáshoz és a rossz szokás elhagyásához ezen keresztül vezethet az út.

Írta: Kiss Anita

Forrás: http://www.lelkititkaink.hu/koromragas_felnottkorban.html