Miért gyakoribb fűtési szezonban az orrvérzés és mit tehetünk ellene?

Az orrvérzés egyike azoknak a panaszoknak, melyekkel a betegek a leggyakrabban jelentkeznek fül-orr-gégészeti szakellátáson. Bár a jelenség sok esetben kifejezetten ijesztő, az esetek döntő többségében azonban teljesen ártalmatlan, magától is könnyedén megszűnik.

 

Nem árt azonban tisztában lenni a dolog másik oldalával is, miszerint egy artériás orrvérzés könnyedén olyan jelentős vérveszteséget idézhet elő a páciensnél, ami megfelelő orvosi ellátás nélkül életveszélyes állapotot is előidézhet.

 

Hogy mégis mit kell tudnunk az orrvérzés hátteréről, mitől alakul ki, hogyan kezelhető és mivel előzhető meg? Ezekre a kérdésekre kerestünk és kaptunk válaszokat az alábbiakban dr. Pataki Zsolttól, az Oktogon Medical Center fül-orr-gégész főorvosától.

 

Fűtési szezonban gyakoribb az orrvérzés

 

Az emberek 60 százaléka élete során legalább egy alkalommal megtapasztalja az orrvérzés kellemetlenségét, azonban az eseteknek mindössze 10 százaléka igényel valamilyen orvosi ellátást. A probléma kapcsán a legnagyobb érintettséggel a 10 évesnél fiatalabbak, illetve a 45 évnél idősebbek rendelkeznek.

 

A megfázás az egyik leggyakoribb ok

 

Érdekesség azonban, hogy amint beköszönt az őszi időszak, és elindul a fűtési szezon, látványosan megnövekszik a fül-orr-gégészeti rendeléseken az orrvérzéssel járó panaszok száma. Ennek az oka pedig számos tőről fakad.

 

A legtöbbször a megfázás áll a háttérben, illetve egészen pontosan a hozzá kapcsolódó jelenségek. Az ilyenkor túltermelődő orrváladék ugyanis rendszerint feláztatja az orrban lévő nyálkahártyát, amit a különféle orrsprayk, mind a nyálkahártya lohasztására szolgáló-, mind a szteroidos készítmények tovább fokoznak szárító és sebesítő hatásukkal.

 

A páratartalom is komoly problémát okozhat

 

Amit nagyon fontos kiemelni még az orrvérzés kapcsán, hogy a páratartalom szintén negatívan befolyásolhatja. Ennek az oka, hogy ősszel és télen a kinti hőmérséklet jelentős mértékben lehűl, így a fűtési szezon alatt gyakori szellőztetések során a lakás benti levegője  gyakran kiszárad.

 

Ennek a mértéke természetesen függ a hőmérséklettől is, de a nedvesség a fizika törvényei szerint inkább a meleg levegőben tud légnemű halmazállapotúvá válni, a hidegben kicsapódik, azaz folyékony halmazállapotúvá változik. Aktív fűtés mellett azonban ugyanakkora tényleges nedvességtartalom mellett a lakás levegőjében sokkal alacsonyabb lesz a relatív páratartalom.

 

Amikor szellőztetünk, ez a helyzet gyakorlatilag még rosszabb lesz, hiszen ősszel és télen a hideg levegő páratartalma rendkívül alacsony. Ha kinyitjuk az ablakot, ez a száraz közeg jut be a lakás falai közé, miközben a megszokottal ellentétben nincs utánpótlása kintről a párás közegnek. Emiatt szükség van arra, hogy a páratartalmat belülről, mesterséges keretek között pótoljuk. Ehhez a fürdés, a főzés vagy a mosás sok esetben nem elegendő, gyakran szükség lehet párásító készülékek beszerzésére.

 

Ez különösen ajánlott abban az esetben, ha tartósan találkozunk a lakásban 60 százalék alatti páratartalommal, hiszen ez már száraznak minősül, 30 százalékhoz közeli érték esetén pedig határozottan irritálja, szárítja a légutakat, ami az orrvérzéses tünetek egyik kiskapujának tekinthető.

 

Az orrvérzés kialakulásának okai

 

Orrvérzésnek vagy más néven epistaxisnak azt nevezzük, amikor az orrüregből, az orrmelléküregekből vagy az orrgaratból vérzés indul. A jelenség hátterében általában helyi és szisztémás okok állnak, melyek közül a legyakoribbakat az alábbiakban sorra vesszük.

 

Az orrvérzések leggyakoribb helyi okai:

 

1. Az arcot vagy az orrot ért trauma;
2. az orrnyálkahártya felületes sérülései (a leggyakrabban az orrpiszkálás okozza);
3. valamilyen idegentest bekerülése az orrüregbe;
4. az orrsövényen megjelenő perforáció;
5. orrpolypok;
6. orrüregi daganatok;
7. orrgarati daganatok;
8. szteroidos orrspray túlzott alkalmazása;
9. tartósan kiszáradt nyálkahártya;
10. barotrauma;
11. orrmelléküreggyulladás;
12. nátha vagy tartós megfázás;

12. a környezetben megjelenő irritáló anyagok;
13. daganatos áttétek az orrban;
14. juvenilis angiofibroma.

 

Az orrvérzések leggyakoribb szisztémás okai:

 

1. alkoholos májzsugor;
2. leukémia;
3. alacsony vérlemezkeszám;
4. vérlemezke aggregáció gátlás (aszpirin kezelés);
5. aplasztikus anaemia;
6. hemofilia;
7. antikoagulánsok alkalmazása;
8. Von Willebrand betegség;
9. K-vitamin hiány;
10. magas vérnyomás;
11. TBC;
12. mononucleosis;
13. skarlát;
14. rheumás láz;
15. májbetegségek;
16. uremia;
17. felsőlégúti fertőzések;
18. Osler-Weber-Rendu szindróma.

 

A legtöbb orrvérzésről tudni kell, hogy az úgynevezett elülső orrvérzések táborába sorolhatók, vagyis az orrsövény elülső harmadából indul, ami nagyjából másfél centiméter mélyen helyezkedik el az orrnyílástól, ahol három artériaág is találkozik. A legtöbb esetben az elülső orrvérzés okát valamilyen traumás behatás okozza.

 

Ezen felül megkülönböztethetünk úgynevezett hátsó orrvérzést is, aminek az ismérve, hogy egyenes fejtartás mellett nem a külső orrnyílás irányában, hanem az uvulán és a hátsó garatfalon láthatjuk a vércsorgást. A legtöbb esetben artériás eredetű problémáról beszélünk ilyen esetekben.

 

Ritkán előfordulhat együtt első és hátsó orrvérzés. Gyakori bizonyos betegségeknél és véralvadásgátló készítményt fogyasztó betegeknél, illetve olyan elváltozásoknál, melyek a vérlemezkék funkcióját érintik.

 

Az orrvérzés kezelése

 

Általánosságban elmondható, hogy a kisebb elülső orrvérzések nagyon könnyen elállíthatók házi praktikák segítségével is. A fejet enyhén előre hajtva, majd az orrszárnyat öt percre az orrsövényhez szorítva általában megszűnik a probléma különösen akkor, ha előzetesen orrcseppes vattát helyeztünk el az orrszárnyon belül, hiszen a nyálkahártyalohasztó orrcseppek érösszehúzó hatásúak.

 

Itt fontos eloszlatni egy óriási tévhitet az orrvérzés kapcsán, mégpedig azt, hogy ilyen esetben a fejet hátra kell hajtani, hiszen ebben az esetben a vér a garaton lefolyva, a nyelőcsövön át egyenesen a gyomorba kerül, ami hányást idézhet elő. Ha az orrvérzés rendkívül erős vagy nehezen csillapítható, fontos haladéktalanul felkeresni egy fül-orr-gégészeti szakrendelést.

 

Az orrvérzés intézeti ellátása

 

A szakorvosi ellátás egyik első lépése a véralvadék eltávolítása, hogy a légutak szabaddá váljanak. Ennek a legegyszerűbb módja, ha a beteg kifújja az orrát. Amennyiben a vérzés továbbra is tart, helyi hatású érösszehúzók segítségével csökkenthető az intenzitás, ami elengedhetetlen fontosságú ahhoz, hogy kiderüljön a vérzés forrása. A legpontosabb feltérképezési módszer ilyenkor az endoszkópos áttekintés, míg a kezelés tekintetében a következő módszerek a leggyakoribbak:

 

Kauterezés

 

A kauterezés különösen akut esetekben jó megoldás mind első-, mind hátsó orrvérzés esetén. A folyamat az úgynevezett koagulátor segítségével történik, mely képes arra, hogy az elektromos áramot hővé alakítja. Használatával a szövetekben megtalálható elektromos ellenállás felhasználásával képződik lokálisan nagy hőenergia, mely el tudja zárni a sérült, vérzést okozó eret. Ezt nevezi a köznyelv kissé tévesen „égetésnek”.

 

Ezüst nitrátos vagy trichlóracetátos ecsetelés

 

Ennek a kezelésnek a lényege, hogy a szakorvos 10 százalékos ezüstnitrát oldatot vagy 50 százalékos triklórecetsavat ecsetel a vérző érhez, az anyagok maró hatása pedig az apróbb erek roncsolásával elállítják a vérzést. Mivel az oldat a nyálkahártyán kellemetlen csípő érzést idéz elő, ezért erősen javasolt annak helyi érzéstelenítése a beavatkozás előtt.

 

Orrtamponálás

 

Amennyiben az imént bemutatott két eljárás segítségével az orrvérzést nem lehet megszüntetni, akkor az orrtamponálás lehet a megoldás. Ha első orrvérzésről van szó, akkor elülső réteges orrtamponálásra, hátsó orrvérzésnél pedig úgynevezett Bellocq tamponálásra van szüksége a betegnek. Lényege, hogy az orrba jodoformmal és vazelinnel bekent gézcsíkok kerülnek, de ma már léteznek felfújható ballonkatéteres eszközök és expanziós szivacstamponok is, melyek szintén segíthetnek a vérzés elállításában.

 

A tamponnak legalább 24 órán keresztül kell az orrban maradnia, legkésőbb 48-72 óra után pedig megkezdődik a folyamatos lazítás, ami fokozatosan történik és általában két-három napig tart, míg az összes gézcsík eltávolításra kerül az orrból.

 

Az orrvérzés megelőzése

 

Hogy milyen módszerekkel lehet megelőzni az orrvérzést? Dr. Pataki Zsolt fül-orr-gégész a következő tanácsokkal szolgált az olvasók számára:

 

1. Megfázás vagy nátha esetén mindig próbáljuk meg kíméletesen fújni az orrunkat, a száraz váladékot pedig sós, meleg orröblítő vízzel távolítsuk el, mert piszkáláskor nagyon könnyedén megsérülhet a nyálkahártya, ami orrvérzéshez vezet.
2. Próbáljuk meg elkerülni az orrnyálkahártya kiszáradását, ami annak kisebesedéséhez vezet. Ezt a lakás megfelelő páratartalmának kialakításával érhetjük el a legkönnyebben, de ügyelni kell a nyálkahártyát lohasztó orrsprayk használatától is, melyek szintén erőteljesen szárító hatással rendelkeznek. Orrunk nyálkahártyáját orrkenőccsel és orrolajjal is védhetjük.
3. Akár megfázásra, akár allergiára alkalmazott – úgynevezett szteroidos – orrsprayt használunk, azok gyakran előidézik az orrsövény és az alsó orrkagyló kisebesedését, ami szintén vérzést okozhat. Ha szeretnénk elkerülni mindezt, akkor javítsunk a befújás technikáján, ezáltal az orrspray fúvókáját állítsuk az orron belül a szemünk irányába, hiszen így sokkal kevesebb permet kerül közvetlenül ezekre a területekre, így kevésbé szárítja vagy sebesíti ki azt.
4. Főként a gyerekek körében gyakran okoz orrvérzést az orrpiszkálás, a körmükkel ugyanis felsértik az orrsövényt, ahol erekkel gazdagon átszőtt nyálkahártya található. Emiatt hasznos tanács, hogy rendszeresen vágjuk le rövidre a gyerekek körmét.
5. Amennyiben hajlamosabbak vagyunk az orrvérzésre, érdemes kerülni a nehéz dolgok emelését és a gyakori hajlongást.
6. Mindig fogyasszunk elegendő folyadékot, hogy ezzel hidratáljuk testünket, ami fontos összefüggésben van az orrvérzéssel.
7. Érdemes odafigyelni táplálkozásunkra is, ezáltal fogyasszunk sok gyümölcsöt, valamint természetes rostokat, hogy ezzel elkerüljük a székrekedést, hiszen a hasprés, az erőltetett székletürítés szintén előidézhet orrvérzést.
8. A rendszeres alkoholfogyasztás és a cigarettázás is gyakoribbá teheti az orrvérzéses tüneteket, így ha hajlamosabbak vagyunk rá, érdemes ezeket a káros szenvedélyeket elhagyni.

Felhasznált irodalom:

 

1. Gerlinger Imre: Tünetorientált fül-orr-gégészet ( Medicina 2014)
2. https://www.virginiaent.com/blog/winter-nosebleeds-treatment-prevention
3. https://www.entcolumbia.org/staywell/nosebleeds
4. https://www.headmirror.com/epistaxis
5. https://onewelbeck.com/ent/conditions-and-treatments/nosebleeds-epistaxis/ 9/4