Milyen hatással van az ülőmunka az emberi szervezetre?

A gerinc természetes görbületének megtartása nehézségekbe ütközik, amikor hosszú időt töltünk egyhelyben ülve. Sokak számára kényelmesnek tűnhet első pillantásra az ülő testhelyzet, ám hosszútávon komoly egészségügyi problémákat okozhat. Az egyik legsúlyosabb következménye a mozgásszegény életmódnak a hátfájás, amely számos embert érint, akik napi nyolc vagy több órát töltenek a számítógép előtt.

 

Ellensúlyozd aktív szabadidővel!

 

A hátfájás, és az azt okozó izomfeszülés, ami a gerinc körül elhelyezkedő izmokat és szalagokat érinti, különösen sok érintett mindennapjait nehezíti meg. Az állandó rossz testtartás következtében a csigolyák közötti porckorongok is extrém terhelésnek vannak kitéve, ami kockáztatja a porckorongsérv kialakulását. Az ülő életmód hosszútávon komoly következményekkel járhat a szervezet fizikai egészségére nézve. Az egyetlen megoldás a mozgásszegény munkakörülmények aktív szabadidővel történő ellensúlyozása.

 

Elhízás, magas vérnyomás is lehet belőle!

 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ülőmunka gyakori következménye a keringési rendszer károsodása. A vér lassabb áramlása és az alsó végtagokban kialakuló pangás növeli a trombózis kockázatát. A munkavégzés során a hosszan tartó ülés gyakran fejfájást, szemfáradtságot és koncentráció zavarokat idéz elő. A nem megfelelő ergonómia és a helytelen monitor elrendezés ráadásul a nyaki izmok feszülését okozza. Ez az állapot tovább rontja a közérzetet és csökkenti a munkavégzés hatékonyságát.

 

Az ülőmunka hosszú távú következményei között szerepelhet az elhízás és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok, így a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Az ülő életmód következtében az anyagcsere lassul, ami kedvez a testsúlygyarapodásnak. Ha nem figyelsz a rendszeres testmozgásra és az egészséges táplálkozásra, ezek a problémák tovább súlyosbodhatnak.

 

A mozgásszegény életmód hozzájárulhat a szorongás és a depresszió kialakulásához. A friss levegő és a fizikai aktivitás hiánya negatívan befolyásolja a hangulatot és csökkenti az energiaszintet. Fontos, hogy időnként felállj, mozogj, és amint teheted, fizikai aktivitással gondoskodj a kiegyensúlyozottságról. 

 

Az emberi test alapvetően mozgásra „tervezett”, így a hosszú ideig tartó egyhelyben ülés megterheli a gerincet, az izmokat és az ízületeket. A helytelen testtartás tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Az ülő munkát végzőknél gyakran észlelhető, hogy előre esik a válluk, és ezzel nyomást gyakorolnak a nyaki és ágyéki gerincre. Ez a testtartás idővel krónikus fájdalmakhoz vezethet.

 

Ergonómiai szempontból megfelelően kialakított munkakörnyezettel elkerülhetők a fájdalmak!

 

A derékfájás igen gyakori panasz az ülőmunkát végzők körében. Az alsó hát területe nagy terhelésnek van kitéve, különösen akkor, ha a munkahelyi környezet nincs ergonómiailag megfelelően kialakítva. Az ergonomikus szék hiánya, az asztal és a szék helytelen magassága mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a derék izmai túlterhelődjenek.

 

A hát- és derékfájdalmak nem csupán a fizikai egészséget befolyásolják, hanem a munkateljesítményt is jelentősen csökkenthetik. A folyamatos fájdalom zavarhatja a koncentrációt, ami miatt az egyszerűbb feladatok is nehezebbé válhatnak. Nem ritka, hogy a dolgozók fájdalomcsillapítókhoz nyúlnak, hogy enyhítsék a tüneteket, ám ez csak rövidtávon nyújt megoldást, és nem szünteti meg a probléma gyökerét.

 

Az izmok erősítése sokat segíthet!

 

A megelőzés kiemelt jelentőséggel bír az ülőmunka által okozott egészségügyi problémák elkerülése érdekében. Néhány egyszerű gyakorlat bevezetése a napi rutinba sokat segíthet. A rendszeres felállás és nyújtózkodás, sétálás az iroda körül vagy akár néhány perc könnyed testmozgás. A megfelelő testtartás megtartásában segíthet a rendszeres erősítő és nyújtó gyakorlatok végzése is, amelyek erősítik a hát, a has és a derék izmait, ezáltal jobb támaszt nyújtanak a gerincnek. Az olyan mozgásformák, mint a jóga vagy a pilates, kifejezetten jótékony hatásúak lehetnek, mivel nemcsak az izmokat erősítik, hanem az ízületek rugalmasságát is növelik.

 

Az ülőmunka nem jelenti azt, hogy el kell fogadnod a vele járó fájdalmakat és diszkomfortot. A megfelelő munkakörnyezet és a rendszeres testmozgás bevezetésével jelentősen csökkenthetők, sőt, akár meg is előzhetők a hát- és derékfájdalmak. Az állandó üléssel járó életforma különösen terheli a gerincet. Az ülés során a gerinc természetellenes helyzetbe kerül, ami hosszabb távon hát- és derékfájdalmakhoz vezethet. Az izmok megfeszülnek, a vérkeringés lassul, és ezek a folyamatok együttesen eredményezhetnek különféle mozgásszervi panaszokat. A helytelen tartásból fakadó gerincrendellenességek pedig idővel súlyosbodhatnak, ha nem teszünk ellenük. 

 

A mozgás azonban képes ellensúlyozni a negatív hatásokat. Az aktív életmód révén javul a vérkeringés, ami segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket. A rendszeres testmozgás növeli az izmok és az ízületek rugalmasságát, ami enyhítheti a gerincre nehezedő nyomást és csökkentheti a hátfájdalmakat. Az aerob gyakorlatok, mint például a futás, a kerékpározás vagy az úszás, különösen hatékonyak a szív- és érrendszer erősítésében. 

 

Az erősítő edzések, a súlyzós gyakorlatok, szintén nagyon hasznosak lehetnek. Ezek a gyakorlatok segítik az izomtömeg növelését, ami javítja az általános anyagcserét és segít megelőzni az elhízást. Az izmok erősítése különösen fontos az ülőmunkát végzők számára, mivel ezek támogatják a gerincet és a helyes testtartást.

 

Hogyan tehetjük ergonomikussá a munkakörnyezetet?

 

Ahhoz, hogy a munkakörnyezet ergonomikussá váljon, először is fontos a megfelelő bútorok kiválasztása. Az asztal és a szék magassága meghatározó tényezők, mivel a gördülékeny munkavégzéshez elengedhetetlen a kényelmes ülőpozíció biztosítása. Az állítható magasságú székek kiválasztása lehetőséget ad arra, hogy lábainkat derékszögben hajlítsuk be, a talpak pedig stabilan érjék a padlót, míg a hát megfelelően megtámasztást kapjon, akár memóriahabos deréktámasz párna alkalmazásával. Az asztal magasságát úgy kell megválasztani, hogy a könyök 90 fokban legyen hajlítva, miközben a kezek kényelmesen nyugszanak rajta.

 

Ezen kívül, az íróasztal elrendezése és a monitor megfelelő magasságba helyezése is sokat számít. A monitor felső széle legyen szemmagasságban, hogy a fej és a nyak természetes pozícióban maradjon, ami segít elkerülni a nyaki fájdalmakat. Érdemes figyelni arra is, hogy a képernyő középpontjához 50-70 cm-es távolságban legyünk. A klaviatúra és az egér elhelyezése is befolyásolja a kéz, a csukló és a karok egészségi állapotát. Az optimális elhelyezés érdekében az egér közvetlenül a billentyűzet mellett legyen, így csökkenthetjük a karok és a vállak szükségtelen megterhelését. A memóriahabos egérpad és csuklótámasz hatalmas segítséget jelenthet az ún. kéztőalagút szindrómák megelőzésében.

 

A rendszeres, rövid szünetek során végzett nyújtógyakorlatok és egy kis séta hatékonyan ellensúlyozhatják az ülőmunka káros hatásait. Az ilyen mozdulatok serkentik a vérkeringést, csökkentik az izomfeszültséget és frissítik a szellemet, hozzájárulva az általános jólléthez. Az álló munkaállomások, bár nem helyettesíthetik teljesen az ülést, kitűnő lehetőséget nyújtanak arra, hogy bizonyos feladatokat állva végezzünk, ami fokozza a mozgásszabadságot és enyhíti az alsó végtagok terhelését.

Írta: Kiss Anita

 

Forrás:

https://shopbuilder.hu/a-tested-legadazabb-ellensege-a5796