Minden, amit az alagútszindrómáról tudni szeretnél

Az alagútszindrómáról egyre többet hallani napjainkban. Az ok egyértelműen az ülő munkavégzésre vezethető vissza. Gyakran jelentkezik a probléma azoknál, akik számítógép előtt dolgoznak, sokat gépelnek, használnak egeret. A betegség zsibbadással, érzékvesztéssel, fájdalommal jár a kézben, a karokban, vagy esetleg a lábakban. Ilyenkor az történik, hogy egy ideg az azt vezető csatornában, vagyis alagútban megnyomódik. Nézzük, milyen fajtái ismertek az alagútszindrómának, és hogyan lehetséges azok kezelése!

Milyen alagútszindrómák léteznek?

A kéztőalagút, a kéztőközép alagút, a hüvelykujj alagút, a könyök, az orsócsont, a szárkapocscsont, a lábtő egyaránt érintett lehet, de ismerjük a De Quertvain alagútszindrómát is. Kezdjük ez utóbbi, érdekes névre hallgatóval! Ez tulajdonképpen az ínhüvelygyulladás és az alagútszindróma közötti betegség, mely csuklófájdalommal jár. Leginkább az ismétlődő mozdulatokból adódóan alakul ki, mint például a kerti munka, vagy a tenisz. Az érintettek főként a hüvelykujjjnál érzik a fájdalmat, dagadást, és egyfajta „beragadás” is tapasztalható a területen.

Mint az előző felsorolásban láthattuk, a kézfejtől, az ujjaktól kezdve egészen a könyökig érintett lehet a kar, valamint annak bizonyos részei. A túlerőltetés, és az ismétlődő mozdulatok túlzásba vitele biztosan nem lesz a probléma előnyére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kéztőalagút-szindróma a leggyakrabban előforduló jelenség a témában. Az elgyengült kéz, az alkar fájdalma, az érzékvesztés és a zsibbadás egyaránt jellemző lehet. Hasonló a helyzet a kéztőközépalagút-szindrómánál is, melynek esetében a fájdalmak gyakran éjszaka mutatkoznak meg. A csukló hajlítása, például olvasáskor vagy vezetéskor is arra utalhat, hogy alagútszindrómával van dolgod.

Mindannyian ismerjük azt az áramütésszerű fájdalmat, ami az alkaron fut végig, ha hirtelen beütjük a könyököt. Ez a könyök alagútszindróma kapcsán egyértelmű tünetnek számít. Az orsócsonti alagútszindróma főként az alkarban és a kezekben okoz panaszt. Ilyenkor a könyök külső része fáj, de akkor is jelentkezik, ha a csuklót egyenesen szeretnénk tartani.

A szárkapocscsont szintén érintett lehet az alagútszindrómák kapcsán. Az itt található ideg felel azért, hogy felemeljük a bokát és a lábujjakat, s persze a bőrérzékeléssel is szoros kapcsolatban van. Lábzsibbadás, a lábfej fájdalma, járási nehézségek, érzékvesztés jelentkezhet, a lábfej pedig jellemzően lefelé hajlított helyzetben van. Szintén a lábat érinti a lábtőalagút-szindróma. A boka közelében található ideg a csontok és a lágyrészek között található. Éles, nyilalló fájdalmat okoz ennek elnyomódása. A bokában érezni főként a zsibbadást, ami égető érzéssel társulhat.

Milyen tünetekre érdemes felfigyelni tehát?

 Legyen szó a kezet vagy a lábat érintő alagúszindrómáról, rendszerint ugyanazok a tünetek jelentkeznek, csak más-más területet érintve. A kellemetlen, zsibbadás-szerű érzés izomgyengeséggel társulhat. Égő, áramütésre jellemző fájdalom, valamint érzékvesztés is jelentkezhetnek. A zsibbadás eleinte csak időszakonként érezhető, majd később állandósul. Nem ritka, hogy az érintettek elejtenek tárgyakat, éppen a gyengeség miatt.

Milyen okai vannak az alagútszindrómáknak?

Mint a legtöbb betegség, így ez is többféle okra vezethető vissza. Alapvetően az ideg megnyomódása okozza a panaszokat, de egyéb betegségek, életviteli jellemzők is vezethetnek a zsibbadással járó tünetekhez. A csukló megrándulása, az ízületi gyulladások éppen úgy felelőssé tehetőek, mint a carpalis alagút kisebb mérete, mely utóbbi főként a nőkre jellemző.

A cukorbetegség alapvetően növeli az idegkárosodás kockázatát, mint ahogyan a sclerosis multiplex, súlyos és gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség is. A cukorbetegség és a túlsúly között szoros kapcsolat áll fenn, legalábbis a 2-es típusú cukorbetegséget illetően. Az elhízás és a szervezetben jelen levő gyulladásos folyamatok az idegekre is hatással lehetnek.

Várandósság és menopauza idején a szervezet több vizet tart vissza, ami növeli a nyomást az un. carpalis alagútban. S végül elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ami a leggyakrabban vezet alagútszindróma kialakulásához. Igen, ez nem más, mint a számítógép használata. Alapvetően nem okolható a praktikus készülék, az viszont már sokkal inkább, ha nem helyes testtartással végezzük dolgunkat a gép előtt. Főként a megfelelő billentyűzetre és a csuklótámaszos egérpadra érdemes hangsúlyt helyezni. Megoldás lehet az is, ha sokat gépelsz, hogy a csuklód alá egy szivacsot teszel, ezzel megelőzve az idegek esetleges elnyomódását. Legyél kreatív, ismerd a tested, és így a megelőzés is hatékonyabb lehet!

 Hogyan előzhető meg az alagútszindróma kialakulása?

Prevenció. Ezúttal sincs más a fókuszban, mint oly sok egyéb betegség kapcsán. A kézfej és az ujjak erőteljes használata, a visszatérő mozdulatsorok soha nem tesznek jót. Ha már munkádból adódóan sokat ülsz a gép előtt, legalább tedd ezt a megfelelő test- és kéztartással. Időnként érdemes szünetet tartani, kinyújtóztatni a karjaidat, lábaidat. A gépelés során ne nyújtsd túlságosan csuklóid, ügyelj a vállak helyes tartására, ne essenek azok előre. Könnyen lehet, hogy ma még nem érzel fájdalmat, de idővel nyakfájás, nyaki meszesedés és hátfájdalmak is jelentkezhetnek a helytelen testtartás következtében.

Mire érdemes felkészülni a kivizsgáláskor?

Az alagútszindróma kapcsán az általános fizikai vizsgálatokra éppen úgy sor kerül, mint az érintett testrész röntgenezésére. Az elektromiográfia egy speciális teszt, ami képes arra, hogy lemérje az izmok által kiváltott elektromos ingereket. Egy vékony tűvel elektróda kerül az izmokra, majd ezek állapotát lehet mérni feszített és ellazult állapotban. Hasonló vizsgálat az un. idegvezetéses-vizsgálat, mely során két elektródát ragaszt a szakember a bőrre. Az elektromos inger mediális idegbe történő vezetésével meg tudják nézni, hogy az inger lelassul-e a már említett carpális alagútban.

Milyen kezelési módszerek ismertek?

A gyógyszeres, injekciós kezelés mellett a gyógytorna is szerephez juthat. Ha tudod, hogy milyen cselekvés váltotta ki, akkor igyekezz azt szüneteltetni, vagy például a számítógép használata során megváltoztatni a körülményeket. Ma már olyan futurisztikus, ergonomikus kialakítással rendelkező billentyűzetek és egerek érhetőek el, melyek már önmagukban sokat segíthetnek. Használj csuklótámaszt a billentyűzethez, az egérhez, és a folyamatos gépelés, munka során tarts időnként szünetet, amikor ellazíthatod, kinyújtóztathatod végtagjaid.

Írta: Kiss Anita

Forrás: https://www.27sello.hu/fajdalomterapia/alagutszindroma