Mivel foglalkozik az idegsebészet?

Az idegsebészet - miként nevéből is ered -, az idegrendszer megbetegedéseivel foglalkozik. Közülük is azok vannak a fókuszban, amelyek sebészetileg kezelhetőek. Az idegrendszer rendkívül komplex működést tudhat magáénak, és a veleszületett betegségek mellett szerzettek is szép számmal érinthetik. Az idegrendszeri daganatok, bénulások gyakran veleszületett okokra vezethetőek vissza, míg a porckorongsérv, bizonyos daganatok, fertőzések, a gerincvelőt vagy a koponyaűrt érintő sérülések baleset következtében is kialakulhatnak.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran egészen hétköznapinak tűnő egészségügyi problémák hátterében is az idegsebészet szakterületéhez tartozó betegségek állnak. Nézzük, mikor érdemes idegsebész segítségét kérni!

Fejfájástól a végtagzsibbadásig

Tudtad, hogy a rendszeresen visszatérő fejfájások is nagyobb figyelmet érdemelnek, mint az időnként bekapott fájdalomcsillapító tabletta használata? Bizony így van, hiszen előfordulhat, hogy valamilyen idegrendszeri probléma áll a háttérben. A gerincet, a nyakat és a derekat érintő fájdalmak kapcsán egyaránt alapos kivizsgálásra van szükség, ám sok esetben a háziorvos által adott beutalók között az idegrendszerrel foglalkozó szakember felkeresése is szerepel.

A mai kor embere gyakran az ülő életmódból, a mozgásszegény életvitelből adódóan szembesül előbb vagy utóbb zsibbadással járó problémákkal. A végtagokban, az ujjakban, a kézfejben jelentkező zavarok sokszor az ún. alagút szindrómákra vezethetőek vissza. Ezek a betegség típusok ismétlődő mozgássorok következtében alakulnak ki, rendszerint a gépelés, az egérhasználat, a számítógép előtt töltött évek összefüggéseiben. Nem véletlen javasolják a szakemberek is az ergonomikusan kialakított munkaállomást az egérpadtól kezdve az irodai székig.

Milyen vizsgálatokra lesz szükség?

Az idegsebészet szinte mindenki számára ijesztőnek tűnik. A dolog azonban nem úgy indul, hogy azonnal az idegsebész műtőasztalán találja magát az ember. Rendszerint egy sornyi vizsgálatra szükség van ahhoz, hogy kiderüljön, milyen irányból érdemes a tünetekhez közelíteni. A szakember átnézni a kórelőzményeket, fizikai vizsgálatot végez, majd szükség szerint CT, MRI és ultrahang is szóba kerül. A rutin laboratóriumi tesztek szintén sokat elárulhatnak a páciens aktuális állapotáról.

Mik azok az elektrofiziológiai vizsgálatok?

Míg a CT és az MRI a betegek és hozzátartozóik körében jól ismert vizsgálatnak számítanak, addig az ún. elektrofiziológiai vizsgálatok már kevésbé. Ezek közé tartozik az EEG, az ENG és az EMG. Mit takarnak ezek a rövidítések?

Az EEG az agy hullámait vizsgálja, például alvászavarok, fejfájás diagnosztizálása és epilepszia kapcsán jut főszerephez. Az ENG a központi idegrendszer és az izmok, inak, bőrfelület működésének zavaraival foglalkozik. Az EMG leginkább az izmok működésének vizsgálatára alkalmas, és izomsérülések, esetleg izombénulások kapcsán szokták mellette letenni a voksot.

Nem mindig a műtét a megoldás!

Az idegsebészet sem mindig nyúl szikéhez. Vannak olyan állapotok, amikor a gyógyszerek, infúzió formájában a szervezetbe juttatott hatóanyagok bizonyulnak megfelelőnek. Nem ritka, hogy ezekkel a műtéti kezelést készítik elő a szakemberek. Néha az is előfordul, hogy a műtéti beavatkozás indokoltságát veszti.

Az idegsebészet nemcsak a megsérült vagy elszakadt idegeket képes orvosolni, összevarrni, hanem vérömlenyek leszívására is szükség lehet. Nem ritka, hogy bizonyos szövetek nyomják az ideget, ilyenkor a szövet eltávolítható, és így az ideg újra tökéletesen funkcionál majd. Akkor sem kell megijedni, ha daganatos megbetegedésről van szó, hiszen a daganat akár teljesen eltávolítható idegsebészeti módszerekkel ötvözve.

Írta: Kiss Anita

Forrás: https://bhc.hu/szolgaltatasaink/szakrendelesek/idegsebeszet