Napszúrás, hőguta, hőkimerülés – Mutatjuk, mi a különbség!

Ilyen esetekben a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele elengedhetetlen a jó közérzet megőrzéséhez és az egészségügyi kockázatok kiküszöböléséhez. A nyári extrém hőhatások következtében többféle állapot is kialakulhat, amelyek közül az egyik legismertebb a napszúrás, de a klímaváltozás és a hazánkban is extrém hőség miatt a hőkimerülés és a hőguta is figyelmet érdemelnek.

 

Mi a különbség a napszúrás, a hőkimerülés és a hőguta között?

 

A napszúrás tünetei között szerepelhet a fejfájás, szédülés, hányinger, valamint a testhőmérséklet megemelkedése. Az érintettek gyakran levertséget, álmosságot és zavartságot tapasztalhatnak. A szervezet ilyenkor fokozott folyadékvesztésnek van kitéve, ami tovább súlyosbíthatja az állapotot.

 

A hőkimerülés olyan állapot, amely a szervezet hőháztartásának zavarát jelenti. Ez rendszerint hosszan tartó fizikai aktivitás, magas környezeti hőmérséklet és elégtelen folyadékbevitel következményeként lép fel. A hőkimerülés jellemző tünetei közé tartozik az izzadás, gyengeség, szédülés, fejfájás, valamint az izomgörcsök. Az érintett személy bőrén hűvös és nedves tapintás érzékelhető, a testhőmérséklet pedig emelkedett, de nem haladja meg a 40 Celsius-fokot.

 

A hőguta viszont már egy sokkal súlyosabb állapot, amely sürgős orvosi beavatkozást igényel. Ebben az esetben a szervezet hőszabályozó mechanizmusai teljesen leállnak, így a testhőmérséklet akár 40 Celsius-fok fölé is emelkedhet. A hőguta tünetei között szerepel a forró, száraz bőr, a tudatzavar, a rohamok, valamint az eszméletvesztés. Az érintett személy már nem izzad, és bőrének tapintása forróvá válik. A hőguta súlyos károsodásokat okozhat a szervekben, ami akár halálhoz is vezethet, ha nem kap időben megfelelő orvosi ellátást.

 

Fejfájás és szédülés utalnak elsőként a napszúrásra!

 

Amikor a napszúrás kialakul, a szervezet hőszabályozó rendszere jelentős stressznek van kitéve. Az agy fokozatosan megnöveli a véráramlást a bőrön keresztül, hogy lehűtse a testet, de ha a külső hőterhelés meghalad egy bizonyos szintet, a szervezet már nem képes hatékonyan hűteni magát. Ennek következtében az agy hőmérséklete emelkedik, ami zavartságot, szédülést és hányingert okozhat.

 

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a napszúrás első jelei gyakran figyelmeztetnek a közelgő veszélyre. Az érintett személyek fejfájást, szédülést, valamint zavarodottságot tapasztalhatnak. Az állapot súlyosbodásával hányinger, hányás és akár eszméletvesztés is előfordulhat. A megelőzés érdekében ajánlott kalapot vagy más fejfedőt viselni, valamint árnyékos helyen tartózkodni a legmelegebb órákban.

 

A hőkimerülés szintén súlyos következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. Ennek elkerülése érdekében fontos a megfelelő hidratáció és pihenés. Az elsődleges tünetek észlelésekor ajánlott azonnal hűvös helyre vonulni, folyadékot és elektrolitokat fogyasztani.

 

A hőkimerülés az egyik leggyakoribb hővel kapcsolatos egészségügyi probléma, amely legtöbbször a forró nyári napokon fordul elő. A szervezet hőszabályozó rendszere ilyenkor nem képes megfelelően működni, ami különféle fizikai tünetekkel járhat. Ez az állapot különösen veszélyes lehet azok számára, akik hosszabb ideig tartózkodnak a melegben, fizikai munkát végeznek vagy nem megfelelően védik magukat a hőhatásokkal szemben.

 

A hőkimerülés általában fokozatosan alakul ki, ahogy a test veszít folyadékot és elektrolitokat. A tünetek közé tartozik a fokozott izzadás, a szédülés, a gyengeség érzése, a fejfájás, valamint az émelygés. Az érintett személy bőre általában hideg, nedves és sápadt lesz. Ezen kívül az alacsony vérnyomás és a gyors, gyenge pulzus is jelezheti a hőkimerülést. Ha ezeket a jeleket tapasztalod, azonnal félbeszakítani az aktuális fizikai tevékenységet és árnyékos, hűvös helyre húzódni a legfontosabb teendők egyike.

 

Mit tehetünk hőkimerülés esetén?

 

A hőkimerülés kezelésének első lépése a szervezet belső hőmérsékletének csökkentése. Ez magában foglalja a folyadékbevitel növelését, például hűtött víz fogyasztásával, hogy a dehidratáció elkerülhető legyen. Ezen kívül az érintett személy számára ajánlott a szűk, szoros ruhadarabok eltávolítása, illetve hideg vizes törölközők alkalmazása a testre. Ha lehetséges, ventilátor vagy légkondicionáló használata is segíthet a hőmérséklet csökkentésében. Az orvosi segítség akkor válik elengedhetetlenné, ha a tünetek nem enyhülnek néhány órán belül, vagy ha az állapot súlyosbodik.

 

A hőguta életveszélyes helyzetet okoz!

 

Fontos megjegyezni, hogy a hőkimerülés és a hőguta között jelentős különbség van. Míg a hőkimerülés viszonylag enyhe és kezelhető állapot, addig a hőguta sokkal súlyosabb következményekkel járhat, akár életveszélyes is lehet. A hőguta esetében a testhőmérséklet jelentősen megemelkedik, és a szervezet hőszabályozó rendszere teljesen felborul. Az érintett személy bőre forró és száraz lehet, a mentális állapot zavaraival, például zavartsággal vagy eszméletvesztéssel járhat. Ilyen esetben azonnali orvosi beavatkozás szükséges. A hőkimerüléstől való védekezés érdekében több megelőző lépést is tehetsz. Kerüld a fizikai aktivitást a legforróbb órákban, viselj könnyű, laza ruházatot, és tartózkodj hűvös, árnyékos helyeken. Emellett a megfelelő hidratálás is elengedhetetlen, különösen azokban az időszakokban, amikor a külső hőmérséklet magas. A rendszeres folyadékbevitel és az elektrolitok pótlása segít fenntartani a szervezet egyensúlyát és megelőzni a hővel kapcsolatos betegségek kialakulását.

 

Az idősek, a gyerekek és a krónikus betegek fokozott figyelmet érdemelnek!

 

Az idősek, a gyermekek, valamint a krónikus betegségekben szenvedők különösen érzékenyek a hőkimerülésre, ezért rájuk különös figyelmet kell fordítani. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy elegendő folyadékot fogyasztanak-e és megfelelő védelmet biztosítanak-e a hőhatások ellen. A munkáltatóknak is fontos szerepük van abban, hogy biztosítsák a munkahelyi környezet megfelelő hőmérsékletét, valamint a dolgozók számára elegendő pihenőidőt a hűvös, árnyékos helyeken.

 

Mi az a hőpangás?

 

A hőpangás esetén a test hőleadása akadályozott, ami miatt a belső hőmérséklet fokozatosan emelkedik. Ez az állapot előzetes figyelmeztető jeleket nem mutat, és gyakran zárt térben, szellőzés nélküli helyen történik, ahol a hő nem tud megfelelően távozni. A megfigyelendő tünetek közé tartozik a szapora légzés, a pulzus növekedése és a bőr kipirulása. Hosszabb távon a hőpangás súlyosabb állapotokhoz, például hőkimerüléshez vagy hőgutához vezethet. Fontos a megfelelő szellőzés és a hőterhelés csökkentése.

 

A szív-és érrendszeri megbetegedéssel küzdők, ha csak tehetik, mindenképpen kíméletes életmódot folytassanak a hőségriadók idején. Ezekből pedig az idei nyáron sem lesz hiány. Nem lehet tehát elégszer hangsúlyozni, hogy az egészség fontosabb minden másnál, és ha a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozol, akkor ez alapján érdemes napirended alakítani. 

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/elsosegely/1644/a-hokimerules-es-hopangas-tunetei

https://www.neurologiaikozpont.hu/a-napszuras-neurologiai-vonatkozasa