Stresszessé és beteggé tehet az információs túlterheltség

Szakemberek szerint, ha állandóan az emailjeinket vagy az internetet bújjuk, ha a világ folyamatosan információkkal bombáz bennünket jártunkban-keltünkben, az agyunk előbb-utóbb kimerül. Ez pedig stresszhez, szorongáshoz és különféle betegségek kialakulásához vezethet.

A mai felgyorsult és elektronizált világban annyi információ jut el hozzánk, amely már káros az agyunkra nézve. Ez a túlterheltség pedig memóriaromlással és agykárosodással is járhat. Kutatók számításai szerint az elektronikus levelek, az internet, a televízió és az egyéb médiumok naponta százezernél is több, azaz másodpercenként 23 szóval bombázzák az emberi agyat, ez pedig túl sok információ, amelynek még agykárosító hatása is lehet. A San Diegó-i Egyetem szakemberei ezt azzal magyarázzák, hogy a túlfeszített információfeldolgozás az egymástól való elkülönülés mellett a koncentrációképesség rövidülésével jár. Az eredményekből az látszik, hogy a rövidül az összpontosítás ideje, és ez valószínűleg nem tesz jót a mélyebb gondolatoknak. Edward Hallowell, new york-i pszichiáter úgy véli, hogy a számítógépek megszállottjait és az okostelefonokhoz nőtt felhasználókat annyi felületes információ éri, amellyel a gondolkodás mélységét és az érzéseket veszélyeztetik. A kutatók szerint az átlagos napi információmennyiség 34 GB adatmennyiségnek felel meg, és ezzel egy hét alatt még egy átlagos laptopot is túl lehet terhelni.                   

A szakemberek szerint a munkánk végeztével ki kell kapcsolni a számítógépet, mert az állandó értesítések is komoly stresszt okoznak. Az állandó elérhetőség és rendelkezésre állás technikai megteremtése egy olyan íratlan szervezeti etikettet hoz létre, amely az emberekben olyan érzést kelt, hogy a munkaidejüknek soha sincs vége. Emiatt sohasem képesek kikapcsolni, állandó készenlétben vannak. Vizsgálatok kimutatták, hogy az e-mailek folyamatos ellenőrzése és olvasása, különösen az a funkció, amely figyelmezteti a felhasználókat, hogy új üzeneteket kaptak, a feszültség és aggodalom jeleit keltik az emberekben. A szakértők ezért azt javasolják, hogy a levelezést ki kell kapcsolni, amint kiléptünk az irodából, mert azzal enyhíthető a szorongás. Az e-mail ugyanis a tapasztalatok szerint igazi kétélű kard, hiszen amennyire hasznos kommunikációs eszköz, olyan erős forrásává is válhat a stressznek.                             

Az emberek egyre gyakoribbá váló feledékenységét a zaklatott, modern életvitel és az információs túlterhelés okozhatja skót kutatók szerint is, akik elméletük alátámasztására kutatást kezdeményeztek. A CPS Research elnevezésű intézet munkatársai tanulmányukhoz olyan 50 és 80 év közötti embereket kerestek szerte Skóciában, akik már tapasztalták magukon a feledékenység jeleit. A résztvevők memóriatesztek sorozatát töltik ki, és egy Alzheimer-kórban használt szert, a memantint kezdik el náluk alkalmazni alacsony dózisban. A glasgow-i székhelyű kutatók az „elfoglalt életmód szindróma” elnevezést adták annak a tünetcsoportnak, amelyben a feledékenység ugyan nem éri el a demencia mértékét, de a mindennapi életben zavart okozhat. A szakemberek szerint ezt a típusú feledékenységet a zaklatott életvitel okozza, az, hogy folyamatosan újabb és újabb információk bombázzák az embereket, szól a mobiltelefon, a televízió, a rádió, ülnek az internet előtt.                      

Bár mindenki lehet feledékeny olykor, azért kellő odafigyeléssel megelőzhető, hogy ne jussunk el az elbutulás szintjére. Ehhez együnk az agyunknak megfelelő ételt, és felejtsük el azokat az élelmiszereket, amelyek káros hatással vannak az agyunkra nézve. A készételek transzzsírjai és telített zsírjai kedvezőtlenül befolyásolják az agyi szinapszisokat. A szinapszisok kötik össze az agy idegsejtjeit, fontosak a tanulásban és a memóriában. Az Omega-3 zsírsavban gazdag ételek, így például a lazac, a dió és a kivi gyakori fogyasztása javítja a szinaptikus kapcsolatokat, és segíti a depressziótól a demenciáig terjedő agyi problémák megfékezését. Érdemes rendszeresen sportolni, hiszen a test egyéb részeinek edzése is segít frissen tartani az agyat, megőrizni a memóriát, és számos tanulmány szerint csökkenti a kognitív megbetegedések rizikóját. A szakértők szerint napi fél óra mozgással már elérhető a memóriánk megvédése. Az alvás is segíti a napi emlékek újraélését, és hosszabb távú rögzítését. Egyes tanulmányok szerint az agy alvás közben sokkal gyorsabban feldolgozza az eseményeket, mint ébrenlétkor. Már egy másfél órás délutáni szunyókálás is segíti a hosszú távú memória megfelelő működését.                         

A megfelelő mennyiségű és minőségű pihenést szorongásoldó és alvást segítő készítmények is hatékonyabbá tehetik. Agyunk, memóriánk, koncentrációs képességünk serkentésére is számos termék alkalmazható. Keresse fel az Unipatika Gyógyszertárakat, és munkatársaink segítenek Önnek kikapcsolni a mindennapok rohanó, túlterhelt világában is!

Írta: Kármán Nikola