A magas koleszterinszint a zsíranyagcsere egyfajta betegsége. De mi is az a koleszterin? Ez a zsír alkotórészei között megtalálható anyag. Megkülönböztethetünk egymástól LDL és HDL koleszterint. Míg az LDL koleszterin káros hatással van az érrendszerre, addig a HDL koleszterin közreműködik abban, hogy a lerakódott koleszterin elszállításra kerüljön. Mivel a kockázat az érelmeszesedés és annak minden negatív hátulütője, ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a koleszterinszint alakulására.

 

Mitől alakulhat ki magas koleszterinszint?

 

A magas koleszterinszint körülbelül 40 év felett már nem újkeletű jelenség. A háttérben rendszerint életmódbeli és táplálkozási szokások állnak, melyek mindenképpen változtatást igényelnek, ha szeretnénk a szív-és érrendszeri megbetegedésekből adódó halálozásokat elkerülni. A magas kalóriatartalommal rendelkező ételek éppen úgy felelőssé tehetőek, mint a rendszeres alkoholfogyasztás és az állati eredetű telített zsírok fogyasztása. Vannak olyan megbetegedések, amelyek szintén hatással vannak a vérzsír szintjére, így a cukorbetegség, a vesebetegség, az alulműködött pajzsmirigy, az alkoholizmus is kockázati tényezőnek számítanak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni az elhízást, amely alapvetően ágyaz meg a vérvétel során tapasztalt rossz értékeknek, így a magas koleszterinszintnek is.

 

Milyen tünetei vannak a magas koleszterinszintnek?

 

Külső és a szervezet belső működését érintő vizsgálatokkal felfedezhetőek olyan jelek, amelyek egyértelműen utalnak a magas koleszterinszintre. A teljes vérképből már alapvetően kiderül az, de a szemhéjakon megjelenő sárgás elváltozás, az ujjak között, a térdeken és a könyöknél levő sárgás foltok egyértelműen a betegségre utalnak. A meszesedések különféle szív-és érrendszeri betegségekkel járhatnak együtt, melyek igen súlyosak lehetnek. Az agyi meszesedés a stroke kockázatát hordozza magában, a szívkoszorúér meszesedés pedig szívinfarktussal járhat együtt. A perifériás artériák meszesedése romló keringést okoz, és a végtagokban jelentkező érszűkületet.

 

Mit tehetünk a magas koleszterinszint ellen?

 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a növényi eredetű alapanyagok fogyasztásával lehet a legtöbbet tenni a koleszterinszint normalizálásának érdekében. A bab, a lencse, a narancs, a rostokban gazdag alma, a zab, a diófélék és az árpa is remek választásnak bizonyulnak. Vegyük most sorra, milyen ételek nem hiányozhatnak az étrendből akkor, ha a magas koleszterinszint ellen szeretnénk tenni.

 

Rántotta helyett zabkása

 

Sokan rajonganak a baconos tojásrántotta iránt reggelire. Ha azonban a vérvizsgálat során magas koleszterinszintre derült fény, akkor sokszorosan meggondolandó, hogy továbbra is a zsíros reggeli mellett tegyük-e le a voksot. A zabpehely jótékony hatásairól nem lehet elégszer szólni. Bár elsőre merész váltás lehet a tojásos reggelit zabkására váltani, de az egészség és a hosszú távú jóllakottság-érzés miatt megéri. A zabkását is el lehet készíteni úgy, hogy igazi mennyei élmény legyen az étkezés. A zabban megtalálható olyan értékes élelmi rost, mint a béta-glükán. Ez a bélben egy réteget képez a vékonybélben, s így a koleszterin felszívódása a vérbe nagymértékben csökkenthető. Ha napi negyed csésze zabkását fogyasztasz, már azzal is körülbelül hét százalékkal csökkenthető a káros LDL koleszterinszint.

 

Főétkezéshez hüvelyesek

 

Olcsón beszerezhetőek az olyan hüvelyesek, mint például a különféle babok, és a borsó. Ezek rendkívül változatosan felhasználhatóak a konyhában a levesféléktől a főzelékekig, ráadásul segítségükkel csökkenthető a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. Ebben a magas rosttartalom is segít, éppen úgy, mint az alma esetében.

 

Minden napra egy alma

 

A mondás szerint minden nap egy alma, az orvost távol tartja. S ez valóban így is lehet. Nem csak értékes vitaminjai miatt érdemes az almát fogyasztani, hanem magas rosttartalmának apropóján is. A szakemberek kutatásai azt bizonyítják, hogy az almában levő vízoldékony rost, a pektin megköti az epesavakat a bélben, aminek hatására a koleszterin nem tud felszívódni. Legjobb, ha héjával együtt fogyasztjuk az almát, naponta legalább egy darabot.

 

Fokhagyma, az érrendszer csodatevője

 

A fokhagyma jól ismert alapanyag a népi gyógyászat körében. Kivételes antibakteriális és antivirális hatással rendelkezik, de a benne megtalálható allicin a vérnyomás szabályozásához is hozzájárul. A vérlemezkék egymáshoz tapadását szintén megelőzi, s ennek köszönhetően az érfalon már meglévő lerakódásokat is mérsékli. Érdemes naponta legalább négy gerezdet nyersen elfogyasztani. Ennek legjobb módja, ha eldaraboljuk apróra, és folyadékkal lenyeljük a darabkákat. Így a kellemetlen lehelettől sem kell tartani.

 

Halak Omega-zsírsavakkal

 

A magyar konyha sajnos igen ritkán használ halféléket, pedig érdemes lenne azoktól többet beiktatni a hétköznapokba. Csökkenti az alapanyag az LDL koleszterin szintjét, véd a szívroham ellen, és a szívritmuszavarok kapcsán is jótékony hatással van. Nem véletlen, hogy az úgynevezett mediterrán étrend, vagyis a sok zöldséget és a tenger gyümölcseit előnyben részesítő gasztronómia kifejezetten ajánlott a szív-és érrendszeri megbetegedéssel küzdőknek.

 

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a mindennapokban elfogyasztott tápanyagok aktívan hozzájárulnak a szervezet optimális működéséhez. Ez azonban csak akkor van így, ha azokat körültekintően, saját egészségi állapotunknak megfelelően választjuk meg. Az étel megbetegíthet, de hasonlóképpen lehet gyógyír is. Miért ne részesítenéd előnyben a természetes megoldásokat, az életmódváltást akkor, ha egészségedről van szó?

 

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/fogyokura/3443/tippek-a-koleszterinszint-csokkenteseert