Munkamánia - mikortól érdemes lassítani?

Gyakran gondolsz munkaköri feladataidra? Nehezen engeded el magad akkor is, ha egyébként szabadidőd töltöd? A határidők komoly stressz faktorként hatnak rád? Gondoltál már arra, hogy a munka nagyobb szerepet tölt be életedben, mint kellene? A megélhetéssel összefüggő feladatok mindannyiunk életében jelen vannak. Egyre magasabb azok száma, akik saját vállalkozásukat építik, és így igyekeznek az önmegvalósítás útjára lépni. A vállalt feladatok azonban csak egy ideig kivitelezhetőek mentális és akár fizikai megbetegedés nélkül. A munkamánia valós jelenség, mely a civilizációs ártalmak listáján a vezető helyek egyikét foglalja el.

 

Az egészség ellenszere című kiváló filmben remek gondolatok kerülnek megfogalmazásra a témával kapcsolatban.

„Mi vagyunk az egyetlen olyan faj, amely képes az önvizsgálatra. Az egyetlen faj vagyunk, amely rendelkezik az önbizalomhiány mérgével, mely beleíródott a genetikai kódunkba. Az adottságainkat megcsúfolva építünk, vásárolunk, fogyasztunk. Az anyagi siker illúziójába burkoljuk magunkat. Csalunk és becsapjuk magunkat, miközben kaparunk azért, hogy felérjünk a csúcsára valaminek, amit úgy határozunk meg, hogy teljesítmény. Felsőbbrendűség a többi emberhez képest.”

 

Valahol ebből indul ki a beteges teljesítménykényszer, hogy többet, jobban teljesítsünk másoknál. Nem titkoltan az anyagi sikerek, a karrier előmozdítása a cél, ám ezekért sokan súlyos árat fizetnek. Mindennapi elfoglaltságaink, a bennünk tornyosuló frusztrációk akár az egészségünkre is rányomhatják bélyegüket. A testi és a mentális egészség érdekében tehát megfontolandó, mennyit áldozunk be a munka oltárán.

 

Függőség a teljesítménytől

 

A munkamánia valós jelenség, amely egyfajta függőségi állapotot takar. Ilyenkor az érintett számára a munka az élet értelmévé válik, s egyúttal a családi, emberi kapcsolatai leépülnek, másodlagossá válnak. Nem ritka, hogy a határidők és a teljesítménykényszer pszichés problémákat vagy a stresszel összefüggésben testi megbetegedést okoz. Fontos tehát, hogy időben észrevegyük, ha a munkamánia esetleg már kezd beférkőzni életünkbe.

 

Doppingszer a mindennapokban

 

Míg a munkamánia kifejezés általában negatív felhanggal jár, addig a kitartó munka pozitív jellemzőként ismert. E kettőt célszerű is elkülöníteni egymástól. Kitartóan dolgozni céljainkért nem beteges, sokkal inkább egyfajta doppingszerként hat az emberre. Ha látjuk a rövid és a hosszú távú céljainkat, de hatékonyan el is tudjuk különíteni a munkát a szabadidőtől, akkor hátulütőkkel aligha számolhatunk. Más a helyzet azonban, amikor a szabadidő és a társas kapcsolatok rovására döntünk inkább a kötelező feladatok mellett. Mindenki életében adódhatnak olyan időszakok, amikor meg kell tolni a munkát, ha azonban ez állandóvá válik, akkor megéri elgondolkodni azon, jó úton vagyunk-e.

 

Szorongás és teljesítménykényszer

 

A munkamánia gyakran van szoros kapcsolatban a teljesítménykényszerrel. Ez akár gyermekkorból is eredhet, de kialakulhat felnőttként is. Kompenzálhatjuk vele magánéletünk hiányosságait, de az anyagiak hajszolása, vagy az önmagunkkal való folyamatos elégedetlenség is állhat a háttérben. Mindez feszültséget és folyamatos stresszt okozhat az érintettekben, ami viszont már akár pszichés megbetegedésekhez is vezethet. Nem véletlen, hogy a civilizációs megbetegedések között a pánikbetegség, a depresszió is gyakorinak számítanak. Ezek nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem folyamatosan azon kapja magát az ember, hogy már csak a munka és az általa jelentett feszültség van jelen életében.

 

Megnőhet a testi panaszok kockázata

 

A pszichés megbetegedéseken túl konkrét testi tünetekkel is jelezheti a szervezet, hogy túl sok a feladat és a stressz. Nem csak a pánikbetegség produkálhat testi tüneteket, hanem egyébként is megjelenhet fejfájás, szívritmuszavar, magas vérnyomás és emésztőszervi problémák. A hányinger, az étvágytalanság vagy éppen a túlevés mind arra hívhatják fel a figyelmet, hogy nem megfelelő az irány. Az érintettek gyakran küzdenek alvásproblémákkal, hiszen éjszaka sem tudnak gondolatban kikapcsolni.

 

Valóban azt csinálod, amit szeretsz?

 

A munkamánia gyakran társul egyfajta kényszerérzettel. Valóban olyan munkát végzel, ami közel áll hozzád? A válaszok sokszor nemlegesek. Ez visszavezethető akár egy rosszul megválasztott főiskolára, a szülők által kényszerített pályára, vagy a megszokás miatt végzett munkakörre. Saját sorsod a Te kezedben van. Ha folyton arra vársz, hogy megfelelőek legyenek a körülmények a munkahelyváltáshoz, akkor akár egy életen át tétlen maradhatsz. Persze a megélhetést nyújtó elfoglaltság meggondolást igényel, de mégsem kell, hogy egyik napról a másikra lépj egy új területre. Munkád mellett gondolkodj B-alternatívákon. Kezdj el valamilyen kurzust, képezd magad, tájékozódj a munkaerő-piacon. Tudod, miben vagy igazán jó? Mi lenne, ha saját vállalkozást indítanál? Életünk jelentős részét töltjük munkával, ezért korántsem mindegy, milyen viszonyban vagyunk azzal.

 

Lassíts!

 

Pszichéd és tested bizonyára jelezni fogja, hogy nem bírod a saját magad kényszerítette tempót. Ezeket a jeleket észre kell venned ahhoz, hogy tudd, mikor kell lassítanod. Néha nehéz észrevenni, hogy belecsúszik az ember a munkamánia világába, és már csak a kötelező feladatoknak él. Ha barátaid, a hozzád közel álló emberek felhívják erre figyelmedet, akkor ne támadásnak vedd a dolgot. Egy kívülálló néha jobban láthatja a helyzetet, mint Te magad.

 

A közép- és felsővezetők sokszor ismerik a munkamánia fogalmát, de a vállalkozók körében sem ismeretlen a dolog. A helyzet akkor válik komollyá, ha már nem élvezi az ember a munkával elért eredményeket, hiszen szabadidejében sem tud elvonatkoztatni a munkától. Ez az a pont, amikor megálljt kell parancsolnod magadnak, és újragondolnod, mivel foglalkozol, miért hajtod túl magad, és hogyan változtathatnál a jelenlegi helyzeten.

 

Írta: Kiss Anita

 

Forrás: https://www.hazipatika.com/psziche/harmoniaban/cikkek/a_munkamania_tunetei/20060518081608